Napra pontosan három éve jártam a tiszai PET-kupán. Ennek a lényege, hogy önkéntesek, üres PET-palackokból ácsolt hajókon lecsorognak a folyamon, és egy héten át szedik ki a hulladékot a vízből és az ártéri erdőkből. Mert, sajnos, az a helyzet, hogy a szomszédos országokból – Romániából és Ukrajnából – irgalmatlan mennyiségű hulladék éri el Magyarországot. Három éve a saját szememmel láttam a mérhetetlen szemétszigeteket, és belekóstolhattam abba a munkába, amely mára a magyar állam figyelmét is felhívta erre a problémára. Ma már nemcsak önkéntesek tisztítják a folyót, hanem intézményesítették a problémamegoldást, és hajókkal, valamint hulladékfelfogó zsilipekkel is szűrik a felénk érkező szennyet.

A PET Kupa szakemberei most Tiszakóród, Zsurk és Záhony Tisza-partjára PET-palackokból készült kikötőket építettek. A tiszai falvakat, látványosságokat gátak és sűrű ártéri erdők választják el a vízitúrázóktól. Kikötési hely alig, információs tábla elvétve akad, pedig lenne miért megállni, lenne mit megcsodálni. A Palackorrú Lebegő Kikötőkkel a vízi utak és a parti látnivalók között nyílnak átjárók.

Csodás magyarországi vendégházak, amiket alig várunk, hogy meglátogassunk: