Az alternatív húsok segíthetnek a klímaváltozás megfékezésében

Borítókép: Az alternatív húsok segíthetnek a klímaváltozás megfékezésében Forrás: Flickr
A húsipar sajnos vastagon felelős a klímaváltozásért. Hogyan lehetünk egyszerre húsevők és környezettudatosak? Van más megoldás, mint a vegatarianizmus? Megbízhatunk-e az alternatív húsokban?

Az amerikai közélet egyik új keletű nagy témája a szintetikus, vagyis mesterséges hús. Olyan óriásvállalatok, mint az Impossible Foods és a Beyond Meat próbálnak alternatívát találni a világ húsfogyasztásának problémájára. Ez a kérdés az egyéni felelősségvállalásunkban is felmerül: lehetek-e tiszta lelkiismerettel húsevő?

Gyorsan felmelegedő világunkban az étkezés a hús körül forog. Az 1,7 trillió dolláros húsipar még az elmúlt hónapok világjárványát sem érezte meg. Európában és Ázsiában a sertés, Amerikában pedig a marhahús még mindig a boltok, éttermek és konyhák kedvenc terméke.

Ez nagy kár, ugyanis a húsfogyasztásunk visszaszorítása – különös tekintettel a marhára – az egyik legnagyobb dolog, amit egyénenként tehetünk a klímaváltozás ellen. Egy 2014-es tanulmány szerint a lábasjószágok okozzák a világ üvegház-hatásának egy ötödét. Ráadásul minden egyes tehénnek huszonnyolcszor több területre és tizenegyszer több vízre van szüksége, mint egy átlagos haszonállatnak.

Az a baj, hogy az ilyen statisztikákat elég nehéz szem előtt tartani, amikor egy éhes családot kell megetetni. Ráadásul évezredek óta eszünk húst, hogyan lehet hibás egy ilyen régi szokás? Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az autóhasználatunk okozza a legnagyobb kárt a klímának mindennapi életünkben, pedig fél kiló marhahúsnak súlyosabb a hatása, mint 4 liter benzinnek.

Menjünk csak bele a részletekbe! Ez az egész valahogy összefügg a tehénfinggal, ugye?

Ez egy széles körben elterjedt félreértés. A tehenek nem nagyon eregetnek magukból gázokat, legalább is nem azon a végükön, ahol gondolnánk. A gyomrukban keletkező metángáz 90-95 %-át a lehető leggyorsabb úton távolítják el: a szájukon keresztül. Egy szóval böfögnek.

Tehát a tehenek a táplálékukkal való "küzdelem" során termelnek káros légköri gázokat. És egy évszázad tekintetében egy metánmolekula huszonötször károsabb a szén-dioxidnál. Persze elég nehéz elképzelni azt, hogy böfögő tehenek pusztítsák el a bolygónk klímáját. Ám ha matekozunk egy kicsit, egyből kiderül, micsoda léptékről van szó. Jelenleg nagyjából 1,5 billió tehén él a Földön. Mindegyikük napi 110-190 liter metánt bocsát ki. Ez évi szinten megközelítőleg 100 trillió liter káros gázt jelent. És akkor még nem is számoltunk a hús feldolgozásakor felszabaduló anyagokkal.

Röviden: nagy mértékben igenis a kérődző tehenek hatalmas tömege miatt került veszélybe a bolygónk. Élcelődhetünk ezen a tényen vagy tehetünk ellene. És a megoldás a húsfogyasztás drasztikus csökkentése, illetve a húspótló ételek elterjedése.

Persze nem csak a tehénhús jelent veszélyt a klímára. A tejtermékekről sem szabad megfeledkezni, igaz, ezt a problémát az alternatív tejek és sajtok már elkezdték megoldani. Ezen túl a birkák és sertések is hozzájárulnak a metántermeléshez. A mértéktelen állattartás és a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló viharok kombinációja olyan veszélyekkel is fenyegethet, mint az a 2018-as eset, amikor egy fertőző betegségekkel teli disznóürülék-árvíz öntötte el Észak-Kaliforniát.

A sertés, az Amerikán kívüli világ kedvenc húsa amúgy hamarosan luxuscikknek minősülhet, mivel a klímaváltozás mellékhatásaként kisebb méretűre nőnek, ezért a húsuk kilónkénti ára emelkedik. Nem csoda, hogy a szintetikus húsokkal foglalkozó Impossible Foods és Beyond Meat már dolgoznak az Impossible Porkon és a Beyond Baconön, vagyis a sertéspótlékon. A Smithfield, a világ legnagyobb sertéstermelője is kísérletezik egy húsnélküli hús, a Pure Farmland létrehozásán.

Ezek a szintetikus pótlékok szerencsére messze túllépnek a hagyományos zöldségpogácsákon, amiket eddig a vegetáriánus hamburgerekbe szántak a gyártók. A cél már kifejezetten egy szaftosabb, hússzerű állag létrehozása. Az Impossible Foods hamburgerei egészen közel állnak ehhez, a Beyond Meat viszont inkább egy teljesen új íz feltalálásán fáradozik.

Nem károsak ezek a növényi alapú szintetikus húsok?

Lehet, hogy nem igazi húsok, de az alkotóelemeik többségét évszázadok óta eszi az emberiség. A Beyond marhahúsa többnyire borsóból, babból és rizsproteinből áll. Ha otthon megsütöd őket, apró fehér foltokat vehetsz észre rajtuk: a hozzáadott kókuszolajat és kakaóvajat. Az Impossible hosszú idő után lecserélte gabonaalapú húspogácsáját szójásra és krumpliproteinesre, egy kis kókuszzsírral és napraforgóolajjal vegyítve. Az alternatív húsok problémásabb alkotóelemeire pedig 2018-ban hivatalosan is rábólintott az FDA.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az alternatív húsoknak nincs káros hatásuk a környezetre. A szója például elég problematikus, kiváltképp, ha Brazíliából szállítják be, ugyanis a szójatermelés a felelős az amazonasi esőerdő pusztulásának egy százalékáért. Szerencsére egyre több korlátozással szabályozzák a deforesztáció sújtotta országoktól való szójababvásárlást. Emellett a termékek zsírtartalma igen magas, szóval az artériákat ezek sem kímélik – ahogyan a valódi húsok sem.

Tehát igen, az alternatív húsoknak is vannak káros hatásaik a klímára és a szervezetünkre is, de arányaiban nézve ezek eltörpülnek az igazi húshoz képest. Ezt az Impossible Foods ábrája remekül szemlélteti:

Forrás: Impossible Foods

Az Impossible és a Beyond húspótlékaival egyetlen igazi aggodalmunk lehet: a szódiumtartalmuk, amely háromszor nagyobb a természetes marhahúsénál. Az Impossible Foods vezérigazgatója, Pat Brown szerint bármennyi Impossible hamburgert ehetünk, ha alacsony a sófogyasztásunk. A vállalat alaposabban is megvizsgálta a szódiumkérdést, és arra jutott, hogy minden rendben van vele; de én azért személy szerint nem ennék többet belőlük napi egynél.

Akkor most rosszul kellene éreznem magam, ha valódi hamburgert eszek?

Ha valaki nem elkötelezett vegetáriánus vagy vegán, elég nehéz ellenállnia a húsra épülő világunknak. Nem csoda, ha valaki néha enged a csábításnak, és bedob egy igazi burgert. A lényeg az elhatározás és a csökkenő tendencia.

A kevesebb fogyasztással nem lehet mellé lőni. Minden egyes hamburger vagy steak, amit nem eszel meg, hozzájárul a bolygó jólétéhez. Elég népszerű megoldás a Húsmentes Hétfő is, vagyis a heti egyszeri vegaság. Ez egy nem túl nehéz kihívás, ami ha könnyedén és kellemesen telik, akár több napra is átnyújtható. A lényeg az, hogy húsevőként is felelősséget vállaljunk a bolygónkért, és csökkentsük a fogyasztásunk mértékét.

8 extra gyors 3 összetevős vega recept