Nők a dzsungelben: Jane Goodall és még négy kutatónő, aki megelőzte a korát

jane goodall,állatvédelem Forrás: Getty Images
Az ötvenes, hatvanas években egy nőnek számtalan tabut kellett ledöntenie, ha terepmunkával akarta a tudományt előbbre vinni. Ismerj meg néhányat az úttörő nők közül, akik tudósként vagy természetvédőként újraértelmezték ember és állat viszonyát! Részlet a január–februári Éva magazinban megjelent összeállításunkból.

Jane Goodall egyéves volt, amikor egy élethű játék csimpánzt kapott az édesapjától. A rokonság berzenkedett, mondván, hogy a kislánynak ettől rémálmai lesznek – de tévedtek. A felnőtt Jane ugyan titkárnőként helyezkedett el, de amikor iskolatársa meghívta szülei kenyai farmjára, otthagyott csapot-papot, és nekivágott az útnak.

Hamarosan beajánlották a neves antropológus Louis Leakey-hez, aki magával vitte ásatásaira. Megfogta a fiatal nő szívóssága (igen mostoha körülmények közt dolgoztak) és az állatok iránti lelkesedése, tisztelete. Goodallnak ráadásul diplomája sem volt, ami ez esetben előnynek számított, mert megfigyeléseit nem torzították a konvencionális tudomány téves feltevései. Leakey ezért őt bízta meg a nagy feladattal: a Gombe-patak mentén, Tanzániában élő elszigetelt csimpánzpopuláció megfigyelésével – a tudós ettől az ember őseinek alaposabb megértését remélte. 1960-at írtunk ekkor. Megszerezték a pénzt, az afrikai hatóságok azonban akadékoskodtak. Egy fiatal európai nő egyedül a vadonban? Erről szó sem lehet! A helyzetet Jane anyja, Vanne Goodall oldotta meg, aki vállalkozott a kísérő szerepére.

jane goodall,természetvédő
Forrás: Getty Images

Az újdonsült primatológusnak több mint fél évébe telt, míg a csimpánzok megszokták a jelenlétét, és közelről is megfigyelhette a viselkedésüket. Az emlékezetes fordulópont az volt, amikor Szürkeszakállú Dávid és Góliát úgy döntöttek, hogy nem menekülnek el a kutató elől, hanem békésen kurkásszák egymást. Igen, Jane Goodall az addig bevett számozás helyett nevekkel hivatkozott a csimpánzokra, mert felismerte, hogy mindnek külön személyisége van! Azt is észrevette, hogy étrendjükből nem marad ki a hús, és nagyobb emlősöket is elejtenek. Nem kerülte el a figyelmét az sem, hogy a csimpánzok nemcsak a természetben talált formában használják az eszközöket, hanem tudatosan készítik, alakítják is azokat. (Azelőtt azt hitték, hogy ez csak az ember ismérve.) Például levelektől lecsupaszított faág segítségével termeszeket „halásznak”.

Az úttörő kutatónő 1977-ben alapította a Jane Goodall Intézetet a Gombe Nemzeti Park csimpánzainak védelmére. Napjainkban, 85 évesen is járja a világot, könyveket ír és előadásokat tart. Magyarországon is többször megfordult.