Nem mondod, hogy megint terhes?! Hogy fog ennyi kölyköt felnevelni? – beszélgetésfoszlány a körmösnél
Aki rendszeresen jár körmöshöz manikűröztetni, töltetni vagy géllakkoztatni, annak biztosan nem ismeretlen, hogy időről-időre akaratlanul is „kihallgat” egy-egy felemelő vagy épp vér ciki beszélgetést. Dehát nincs mit tenni, ott kell ülni, amíg elkészülnek a praclinkkal. Ezzel pedig az is együtt jár, hogy bizony végig kell hallgatni mind a vendégek, mind pedig a körmösök termékeny és kifogyhatatlan pletykatárából egy újabb mesét. Kicsit olyan ez egyébként, mint a Netflix, csak itt folyton azon kapod magad, hogy még csak elő sem fizettél rá, mégis korlátlanul kapod a tartalmat. Különbség az is, hogy itt nincs távirányító a kezed ügyében, amivel át tudnál kapcsolni máshova, netalán gyorsan lenémítanád a téged maximálisan hidegen hagyó műsort.
Egy ilyen műsorszámba sikerült épp az ünnepek előtt belecsöppennem, és bizony jóval többet kaptam, mint akartam volna.
A mellettem ülő körmös lányhoz megérkezik a következő kuncsaft, akiről azonnal megállapítod, hogy törzsvendég, mi több, tuti, hogy soron kívül is fogadják. Kicsit fészkelődik a széken, gyorsan elhadarja, mit akar, meg hogy melyik szín volt a múltkor szar, aztán szinte levegőt sem véve a kettő között már bele is csap a lecsóba:
– Hallottad, hogy megin' jön a gyerek a Móniéknál?
– Nem mondod, megin' terhes??? Mit akarnak már ennyi kölyökkel?
– Hát én is ezt mondtam az Andinak, hogy nemtom, hogy a francba’ fogják őket felnevelni.
– Dehogy! Te hol élsz? Már az ötödik!
– Ne bazz’, az komoly?
(Majd kiszól a beszélgetésből a neki háttal ülő kolleginának: "hallod Ria, a Móni megin’ lebabázik a csávójától". Erre Ria majdnem kiejti kezéből a polírozót és nagyot fújtat: "öcsém, azért már leállhatnának, mindig azt mondják, hogy még egy belefér, de meddig fér bele?".
– Hát ja, hozhatna már nekik egy doboz óvszert a Jézuska! – mondta a kuncsaft, aki bedobta a témát.
Én itt majdnem hátraesem a széken, s a legszívesebben elsüllyednék szégyenemben.
Az én körmösöm elhúzza a száját, amivel nagyjából értésemre is adja, hogy nemcsak rendkívül ég a feje, hanem kiváltképp utál is ezekkel a lányokkal dolgozni. Mi ugyanis épp ezelőtt fejeztük be a csendes beszélgetésünket arról, hogy ha hamarosan nem jön nálunk a baba, akkor elkezdjük a lombikot. Ilyen durva az élet.