A legokosabb nők a NASA-ból

Film,filmajánló,HBO,A számolás joga
Forrás: HBO/A számolás joga

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

M

Minden idők egyik leginspirálóbb történelmi drámájának középpontjában a diszkrimináció ás az űrprogram áll. Kötelező megnézni.

Az addiktiv.hu egyik korábbi cikke.

2017 januárjában került a mozikba A számolás joga, amit nagyon vártunk mi is. Bár premier előtt volt lehetőségünk megtekinteni az elképesztő filmet, de jó okkal vártunk eddig a cikk megírásával. Úgy döntöttem ugyanis, hogy elolvasom az azonos címet viselő könyvet is, mert a történelem ez idáig teljesen ismeretlen szeglete finoman szólva felkeltette az érdeklődésemet.

Miről szól a Számolás joga, és mellesleg miért nem tudtunk eddig róla?

Ifjabb éveimben rajongtam a történelemért, azt viszont utáltam, amikor évszámok sorozatává, valami dögunalmas száraz tantárggyá redukálták a legizgalmasabb sztorikat. A számolás joga éppen egy ilyen, igen döbbenetes történet, azonban a történelem egy ismeretlen zugában rejtőzött mostanáig. A sztoriból magyarázatot kapunk rá, hogy miért sunnyogták el a “hivatalos” történelemkönyvek lapjairól a filmben látható nők történetét – mert nők és mert afroamerikaik –, bár felmentésre okot ez sem ad.

Filozofálásból és ítélkezésből ennyi is legyen elég, térjünk rá a lényegre, A számolás joga magával ragadó történetére. Mikor gyerek voltam, minden második fiú űrhajós akart lenni, így szinte mindenki hallott az Apollo-programról és a világűrt meghódító asztronautákról. Szóval az űrhajósok neveit még a kelet európai kiskölykök is kapásból tudták, de Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson neve soha nem hangzott el ebben a témában. Holott nélkülük John Glenn űrhajós nem kerülhette volna meg háromszor a Földet és az űrkorszak hajnalának többi missziója sem valósulhatott volna meg.

Azért is vált különösen aktuálissá a film, mert habzószájú Trump megválasztásával Amerikában a diszkrimináció szempontjából egy eléggé rémisztő időszak vette kezdetét. Az USA a 20. század közepén nem volt a korlátlan lehetőségek hazája (most is efelé haladunk): ha valaki nőnek vagy afroamerikainak született, pláne mindkettőnek egyszerre, sokkal kevesebb esélye volt a boldogulásra. Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson is csak azért kerülhetett az űrprogram közelébe, mert a második világháború megtizedelte a férfiakat, és a súlyos szakemberhiánnyal küzdő kutatóintézmények jobb híján nőkkel, illetve színes bőrű állampolgárokkal töltötték fel az üres helyeket.

A NASA úgynevezett „emberi számítógépeket” keresett, vagyis olyan kiemelkedő matematikai képességekkel rendelkező tudósokat, akik elvégzik azokat a bonyolult röppálya-számításokat, amiket ma már digitális számítógépekkel oldanak meg. Ráadásul 1958-ban a Szovjetunió fellőtte az első Sputnyik műholdat, és ezzel sokkolta az USA-t. Ettől az amerikaiak számára sötét dátumtól kezdődően az USA számára presztízskérdéssé vált, hogy visszaszerezzék a vezetést az űrversenyben. Ettől kezdve a legkiválóbb tudósok és matematikusok, köztük az „emberi számítógépek” is az űrprogramra álltak rá.

Bár a Virginiában és a többi déli államban még érvényben voltak a faji megkülönböztetést előíró „Jim Crow törvények” (Jim Crow a feketék egyik gúnyneve volt), a Langley Kutatólaboratórium afroamerikai nőkből álló matematikus-csapatot alkalmazott a repülési adatok kiszámításához. Szegregációjuk megmaradt, külön étkeztek, egy félreeső részlegben dolgoztak, aminek Nyugati Számítási Csoport volt a neve, és fizetésük is jóval alacsonyabb volt, mint fehér kollégáiké. Azonban olyan kiváló munkát végeztek, hogy hamarosan nélkülözhetetlenekké váltak a NASA legfontosabb missziójában: ez pedig nem volt más, mint John Glenn készülő űrutazása.

A számolás joga oda visz el minket, ahol még eddig nem járhattunk: a NASA Nyugati Számítási Csoportjának félreeső szobáiba, ahol a tudományos munka és a legsötétebb faji megkülönböztetés egyszerre volt jelen.

A cikk további részét az addiktiv.hu-ra kattintva olvashatod!

Olvasd el ezt is!

addiktiv.hu

Tovább olvasok
Kép
Milyen nőket találnak szépnek a világ különböző szegleteiben?

Ahogy nincs két ugyanolyan kultúra, úgy a szépségről is más elképzelései vannak a világ különböző pontjain élőknek.

Kép
10 növény, ami távol tartja a rovarokat

Nincs is rosszabb, mint amikor egy szabadban, barátokkal eltöltött délutánt tönkretesznek a sötétedéskor tömegével támadó szúnyogok. Persze a különféle kemikáliák - rovarriasztó sprayk, füstölők - viszonylag jól működnek, de kevesen tudják, hogy természetesebb módszerekkel is tehetünk azért, hogy távol tartsuk a rovarokat.

Kép
Miért hagyd, hogy azt vegyen föl a kamaszod, amit szeretne

Márpedig ebben a szoknyában ki nem teszed a lábad az utcára – hurrognád le megint a 14 éves lányodat. Számolj el előtte tízig próbáld meg ezeket a megjegyzéseket a legdurvább esetekre tartogatni. Egy ilyen beszólással ugyanis sokkal mélyebbre szúrhatsz, mint szeretnéd; a kamaszoknál az öltözködés ilyenkor még a kísérletezésről szól. Ez is az önkifejezés egyik eszköze; amin keresztül a kamasz megpróbálja magát elhelyezni a zavaros világban.

Kép
Biztonság vs. kényelem: hogyan hordd a maszkodat nyári melegben

Először is szögezzünk le két teljesen triviális dolgot: 1. Maszkot kellene hordanod. 2. Előbb-utóbb rettentően meleg lesz.

Kép
A hátára írogatja testpozitív üzeneteit egy influenszer

A vlogger szerint túlságosan megszállottjai vagyunk a külső megjelenésnek, így eredeti eljárást választott a testpozitív üzenetek közvetítésére.

Kép
Nagy a Tinder állatkertje: még egy dolog, amivel érdemes vigyázni a társkeresőn

A társkereső appok világában sok minden megtörténhet. Hallottam már cifra történeteket örökösen ghostingoló emberekről, a párjukat kamuprofillal lebuktató nőkről és már-már az őrület határát súroló, komplett élettörténet-hazugságot előadó emberekről is. De ami az utóbbi hetekben történt velem, azzal még hírből sem találkoztam korábban.

Kép
Támogassuk a gyerekeinket a világmegváltásban, mert az már tényleg rájuk marad

Mi történhet, ha az egész világot foglalkoztató kihívások megoldásában a gyerekek is csatlakoznak a gondolataikkal? Fantasztikus ötletek születnek gyerekektől – gyerekeknek. A Bridge Budapest által életre hívott Edisonplatform újabb kezdeményezése az EdisonKids, pályázatot hirdetett 10-16 évesek számára: valósítsák meg világjobbító ideáikat. A pályázat lezárult. Ennek tanulságairól kérdeztük Barta Nikolettet, a projekt vezetőjét.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

Előfizetés

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem