Műfenyő vagy élő? Utánajártam, melyiknek nagyobb a karbonlábnyoma!

Borítókép: Műfenyő vagy élő? Utánajártam, melyiknek nagyobb a karbonlábnyoma! Forrás: Getty Images
Idén erőteljesen elgondolkodtam azon, hogy 'támogatni szeretném-e' a fenyőfa kivágást és tényleg egy valódi fenyő kell-e nekünk karácsonyra vagy rászánjam magam végre és vegyem meg azt a szuper 3D-s műfenyőt. Aztán úgy döntöttem beleásom magam a témába és a környezettudatásság jegyében megnézem melyiknek nagyobb a karbonlábnyoma.

Már egy jó ideje, nem használok műanyag zacskót, alufóliát. Újrahasznosított kukazsákot veszek. Az areozolos légfrissítőt lecseréltem jó minőségű indiai füstölőre. Figyelek a tisztítószerekre, hogy ne brutálba gyilkoljuk az vízi élővilágot, ahogy kifolyik a csatornából a használt a vizünk. Szelektíven válogatjuk a szemetünket, nincs feleslegesen bedugott kábel a lakásban és még jó pár dolgot megteszek azért, hogy kisebb legyen a karbonlábnyomunk, de ez a karácsonyfa dolog a napokban megakasztott. Két gyerek iskolába indítása közben, 6:40 körül ugye teljesen adekvált, hogy azon kezdek el agyalni, hogy vajon műfenyő vagy az élőfenyő vásárlással védem-e jobban a földet? Kisebb lesz-e a karbonlábnyomom, ha hosszútávra tervezek és műanyag fát veszek? Miután mindenkit elindítottam az iskolába, otthon nekiálltam olvasgatni a témában.

Mi is az a szén- vagy karbonlábnyom?

Hogy nagyon pontos legyek, a Wikipédia leírását hozom a karbonlábnyom definiálására, mely szerint:

“ A karbonlábnyom, más néven szénlábnyom, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy az emberi tevékenység milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás.”

Na ez az! Az én karácsonyfám miatt fog tovább változni az éghajlat? Mi lesz majd az unokáimmal –és miután már ennyire előre szaladtam gondolatban, rátaláltam egy cikkre, amiben a brit Carbon Trust eredményét közölték. A tanulmány pontosan a műanyag és az élő fa karbonlábnyomával foglalkozott vagyis, hogy mennyi szén-dioxid kibocsátás történik egyik, másik esetében. A mérések alapján, ha egy élőfenyőt, használat után leforgácsolnak vagy tűzifaként égetik el, akkor az 3.5 kg szén-dioxid kibocsátással jár. Ellenben ha hagyjuk a fát elbomlani, akkor a szám lényegesen emelkedik: 16 kg lesz CO2 értéke!

Mi a helyzet a műfenyővel, mert ott egyrészt az előállatása, másrészt a hosszú-hosszú évek alatt történő lebomlása is szempont!

Egy műfenyő karbonlábnyoma jelentősen több, mint egy élőfenyőé: 40 kg CO2-t termel meg és egyedül csak az szépíti ezt az értéket, ha a fát legalább 12 évig használjuk.

Tehát az összehasonlításhoz egyszerű matek kell. Ha 12 éven át élőfenyőt veszek és reméljük, hogy tűzifaként végzi, akkor 12 x 3.5 kg CO2 kibocsátást viszünk végbe, ami 42 kg CO2. Ez a szám már több, mint amit egy műfenyő bocsát ki előállítással és lebomlással. Ha innen nézzük, akkor egy 12+ évig használt műfenyővel hosszútávon környezettudatosabb vagyok. Kérdés már csak az, hogy ki fogja-e bírni a műfa annyi ideig egyben...

A számítások után már lassan kezdtem tikkelni, persze nem, de már nekiálltam sorba venni mégis miért és melyen formában jobb élőfenyőt venni karácsonyra, mert a szuper 3D-s, világítós műfenyő projekt, fenyőillat diffúzorral megsegítve, nem nagyon tetszett.

Az élőfenyő mellett ezek szólnak:

  • az élőfenyőnek kisebb a karbonlábnyoma a műfával szemben, ha azt 12 évnél kevesebb ideig használjuk
  • ha helyi, országon belüli termelőtől vesszük a fát, akkor kevesebb szállítással (kevesebb gáz kibocsátással) jár a fa beszerzése. Ellenben, a műfenyők gyártóhelye Kína, így mire az ideér hozzánk, tovább növeljük a lehetőségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának.
  • Az ünnep után az élőfa feldolgozható, így újrahasznosul az anyag
  • ha egy műanyag zacskó több száz, akár 1000 évig bomlok le, gondolj bele egy műfenyőnek mennyi idő kell a teljes lebomláshoz, de feldolgozása során is káros melléktermékek halmozódnak fel!
Forrás: Getty Images

Mire már a vacsorához terítettem, tudtam, hogy az összecsukhatós fa, ha összecsukhatós, akkor az nálunk meg lesz hosszúéletű. És nem vállalhatok garanciát se látatlanul egy minőségre, ami vagy tartós vagy nem 12+ évig, így már az élőfa beszerzésére koncentráltam csak.

De milyet és mire figyelj?

Ha élő, vágott fát vásárolsz, válassz olyan termelőt, aki ezzel foglalkozik, nem 8 országon keresztül szállítja le és nem erdőírtásból hozza a fát. Ha gyökerekkel kiemelt fát veszel(ritka is ilyen), akkor kicsi az esély, hogy életben marad, de jobb, mint a csonkolt fa. Így inkább válassz olyan fát, amit edénnyel, földlabdával együtt adnak, mert azokat nagy eséllyel tudod majd kiültetni.

Este már elengedve a kérdést bújhattam ágyba, azzal a megnyugtató tudattal, hogy az élőfa jobb választás nekünk karácsonykor, mert illatos, élő, ami egy korábbi cikkünkből kiderül, lelkileg is jobban hat ránk. Környezettudatosabb, mert újrahasznosítható vagy épp életben tartható, ha olyan formában vesszük meg.

Hogy a gyerekek mit fogtak fel ebből a dilemmázásból? ...majd a fa körül ülve elmondom nekik mit is jelent az üvegházhatás...hogy fognak örülne ennek a témának az X-Box nyomogatás helyett :D