Mivel tudjuk, hogy a filmkeresés (főleg konkrét célok nélkül) mennyire körülményes, segítünk egy friss, ropogós kedvenc listával az elmúlt egy év különceiből.

Az addiktiv.hu cikke.

“Vigyél el” filmek

Amik kiszakítanak a pillanatból és elvisznek egy másik világba.

Szólíts a neveden

Ez a film egy észak-olaszországi nyárig visz, ami Elio, a 17 éves amerikai srác számára maga a paradicsom. Egy tökéletes, regényszerű nyarat láthatunk, amiben a fiú a szüleivel és a család barátjaival egy ódon villában és annak kertjében töltik a vakációt: buliznak, strandolnak, beszélgetnek és új embereket ismernek meg, mivel Elio apja minden évben befogadja néhány hétre egy tanítványát. Ezúttal Oliver érkezik, felkavarva az idillt. Magával hoz egy újfajta boldogságot, új élményeket, amivel egyszerre szerez Elionak örömöt és okoz hatalmas bánatot. Ez a film pont olyan, mint egy tökéletes könyv, amin nem kell gondolkodni, finoman sodor magával a nyár elejétől a végéig, egy kapcsolat legelejétől a búcsúig.

Eighth Grade

A nyolcadikos Kayla Day átlagos fiatal: próbál beilleszkedni, menő lenni, barátokat szerezni, készül a középiskolára és persze le sem lehet vakarni a telefonjáról. Igyekszik magát adni, a megfelelési kényszer azonban nagy úr, főleg, ha pattanásokkal, látható plusz kilókkal próbálsz meg felnőni a cool lányok közé. A film egy tökéletes időgép, ami akarva akaratlanul előhívja azokat az érzéseket, amikor tinédzserként iszonyú, megmagyarázhatatlan haraggal fordultunk minden és mindenki felé. Tinédzser kor felé haladó gyerekek szüleinek szerintem kötelező darab, amolyan kézikönyv egy nehezen (meg)érthető korosztályhoz.

Cameron Post rossz nevelése

Elég lenne csak annyit írnom, hogy a film, amely elnyerte a világ legfontosabb függetlenfilm-fesztiválja, a Sundance zsűrijének nagydíját. De megéri ennél többet is tudni róla: a Cameron Post egy olyan egyházi táborról szól, ahová azért viszik el az ultrakonzervatív szülők a gyereküket, hogy erőszakkal átneveljék őket “normálisra”. Cameron esetében az agymosás tárgya az, hogy nem lehet szerelmes barátnőjébe, hiszen nincs ebben az érzelemben semmi örömteli, maga a Sátán kísértette meg és amit érez, az bűn. A film a maga igen komoly témájával (annak fényében, hogy ma is léteznek “átnevelő” táborok), hibátlan történetvezetésével, egyedi hangulatával, zenéivel és érdekes karaktereinek ügyes ütköztetésével együttesen éri el azt, hogy egy igazán minőségi mozi részesei lehessünk.

Paterson

Paterson, – aki számunkra örökké csak Adam lesz a Girls-ből – buszsofőr napjaink Amerikájában: egy New Jersey-beli városban, a vele azonos nevű Patersonban él és minden napja pontosan ugyanazzal telik: vezetés közben megfigyeli a várost, beszélgetésfoszlányokat kap el, esténként iszik egy pohár sört a törzshelyén, sétálni viszi a kutyáját, szabad perceiben pedig verseket ír. Míg ő a tipikus csendes, mindenbe belenyugvó férfi, felesége, Laura impulzív, harsány és mindenben az állandó változást igényli. Mégis, hogyan élhetnek így tökéletes kapcsolatban? Ez a film olyan, mint egy lassú, de kellemes verseskötet, megbízhatóan ismétlődő sorokkal. Kikapcsol, de fel is tölt, tökéletes “vigyél el” darab.

A kötelezők

Ezek már biztosan megvoltak, de ha mégsem, megéri pótolni.

Csillag születik

Szerintem nincs, akihez ne jutott volna el a film plakátja, betétdala vagy bármelyik jelenetfoszlánya, nem kérdés, hogy tavaly Lady Gaga és Bradley Cooper filmje szólt itthon a legnagyobbat. A történet szerint Jackson Maine valaha híres zenész volt, de az alkohol és a véget nem érő turnézás hatására talajt vesztett. Amikor már nincs lejjebb, megismerkedik egy izgalmas, fiatal énekesnővel, aki tisztaságával megváltoztatja az életét. A film egyszerre játszik a pusztító szenvedéllyel és azokkal a démonokkal, ami sorsokat tehet tönkre. Zenében, karakterekben erős, kihagyhatatlan mozi.

Bohém Rapszódia

A Csillag születik mellett a másik tavalyi kedvencem a zenés darabokból, amely a Queen zenéjének és a banda rendkívüli énekesének kirobbanó történetét mutatja be. Bár őszintén szólva nem vagyok kifejezetten Quenn rajongó, de Rami Malek főszereplése mindenképpen jó ómen volt. Tény, hogy Freddie Mercury életét, pályafutását ismerni kell, emiatt is alap a 134 perces mozi, még ha vannak is jócskán életrajzi csúsztatások a filmben, a zene elviszi a laposabb részeket is.

Madarak a dobozban

Vaciláltam, melyik kategóriába soroljam ezt a nem kicsit megosztó filmet, míg végül arra jutottam, hogy látni kell. Ezt a könyv elolvasása után merem magabiztosabban kijelenteni, hiszen a film bár nagyban leképezi a regényt, de a hiányérzetet a formátum adja, hogy ennél jobban nem sikerült kibontani az izgalmas sztorit. A Madarak a dobozban cselekményét két szálon ismerjük meg: a múltból indulunk, de a jelenben menekülünk a megváltást ígérő erődbe, Sandra Bullock csónakjában. Az alap esemény eléggé taszított: természetfeletti erő csap le a semmiből, ami bár nem tudjuk, pontosan micsoda, de aki meglátja ezt az idegen dolgot, azonnal öngyilkos lesz. Kicsit misztikum, kicsit horror, de az biztos, hogy nem egy egyszerű darab, ami elültet valami tovább gondolnivalót a fejünkbe. Bővebb előzetes itt.

Zöld könyv – Útmutató az élethez

A film egy elismert fekete zongoraművészről, Dr. Don Shirley-ről szól, aki ’62-ben a szegregált déli államokba indul turnézni, ehhez pedig felfogad maga mellé sofőrnek és testőrnek egy olasz származású, egyszerű gondolkodású és nem utolsósorban rasszista kidobót, Tonyt. A két karakter tűz és víz, ami megalapozza a film dinamikáját, de a fő szál a faji és az egyéni előítéletekről mesél. A hosszú út során a történet sajátos tempójában leszünk magunk is a részesei annak, hogyan lesznek semmivé a zsigeri korlátok, miközben főhőseink között őszinte, előítéletektől mentes barátság kötődik.

Ha pedig egy kis izgalomra vágsz, kattints a linkre, ahol további remek filmajánlatokat találsz!

Drakulics elvtárs és még öt magyar szatirikus film, amik képesek viccet csinálni egy nehéz történelmi korszakból