A Covid elleni oltáson túl: avagy minden, amit tudnod kell, ha már beoltottak

Borítókép: A Covid elleni oltáson túl: avagy minden, amit tudnod kell, ha már beoltottak Forrás: GettyImages/David Espejo
Aki nem kapta még meg a koronavírus elleni oltást, azért, aki pedig már túl van rajta, azért van tele kérdésekkel. Összegyűjtöttük a leggyakoribbakat és a tudomány aktuális állása szerint, szakértők segítségével meg is válaszoljuk őket.

Hány oltásra van szükség a védettség kialakulásához?

A koronavírus elleni védettség kialakulásához általában két oltásra van szükség - a legújabb információk szerint azonban akár egy harmadik beadására is szükség lehet -. A második oltásra a vakcina típusától függően az első adag beadását követő 21-35 napon belül kerül sor - a protokoll szerint-. Az oltóanyagokat nem lehet felcserélni, az első és a második oltást ugyanazon oltóanyaggal kell elvégezni.

Melyik oltásból mikor kapjuk meg a második adagot?

  • Pfizer/BioNTech – 35 nap eltéréssel
  • Moderna – 28 nap eltéréssel
  • AstraZeneca – 12 hét eltéréssel
  • Szputnyik V – 3 hét eltéréssel
  • Sinopharm – 3-4 hét eltéréssel

Már az első oltás után is védettek vagyunk?

Már az első oltás után elkezd a szervezet ellenanyagokat termelni, de igazi védettség a második (ún. booster) oltás után 1-2 héttel alakul ki. Azoknál, akik az első oltást kapták meg, bizonyos fokú védettség már kb. 2 hét elteltével jelentkezik, de ez gyorsan csökkenne, ha nem kapnának második oltást.

Teljes védettség az oltás típusa szerint, a második oltás beadását követően: Pfizer/BioNTech: 7 nap; Moderna: 14 nap; AstraZeneca: 15 nap; Szputnyik: 3 hét, Sinopharm: 14 nap

Szükség lesz-e harmadik oltásra?

"Akár mind az öt Magyarországon alkalmazott koronavírus-vakcinánál szükség lehet egy harmadik, emlékeztető oltásra, ezzel kapcsolatban még nincs elég tapasztalat, az idő fogja eldönteni" – mondta el az operatív törzs múlt heti tájékoztatóján Müller Cecília.

"Mindegyik vakcina veszélyhelyzeti alkalmazásban került a piacra, ez azt jelenti, hogy minden adatot megvizsgáltak, amely a hatásosságot és a biztonságosságot szavatolja, ugyanakkor nem áll még elégséges idő ahhoz még rendelkezésünkre, hogy a védettség időtartamát meghatározzuk" – tette hozzá. A további oltások szükségességéről nem a hatóság, hanem a gyártó dönt majd, aki az alkalmazási előiratot fogja módosítani, hogy hány oltásra, milyen időközönként kell sort keríteni.

Mekkora védettséget adnak az oltások?

A protokoll szerint egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50 százalék. Magyarországon jelenleg 5 Covid-19 elleni vakcina érhető el és mindegyik teljesíti ezt a kritériumot.

A Pfizer/BioNTech vakcina

Az egyik elsőként elérhető vakcina a Pfizer/BioNTech koronavírus-elleni oltása volt, amely kifejezetten biztató számokkal rendelkezik. Az első dózis utáni napokban már kb. 52%-os védettséget nyújt, ez a szám a beadást követő két hét alatt közel 80%-ra növekszik. A maximális védettséget a második dózis beadása után két héttel éri el, ekkor a vakcina hatásossága már 95%.

A vakcina hatásossága a vírus újabb variánsaival szemben valamivel alacsonyabb: a brit variánssal szemben kb. 80%, a dél-afrikaival szemben azonban ennél is alacsonyabb. Ennek ellenére még így is érdemben csökkenti a súlyos, kórházi ápolást igénylő megbetegedés kockázatát, azaz ha valaki az oltás ellenére mégis megbetegszik, annál is kisebb eséllyel válik súlyos lefolyásúvá a betegsége.

A Moderna vakcina

A Moderna által kifejlesztett vakcina hatásossága az első dózis beadása után is megközelíti a 90%-ot, két héttel a beadás után meghaladja a 92%-ot, a 4 héttel később esedékes második dózis beadása után pedig eléri a 94,5%-ot. Ez a vakcina a koronavírus-variánsok közül szintén a brit variánssal szemben mutat megfelelő hatásosságot.

A Szputnyik V vakcina

Az orosz Szputnyik V elnevezésű vakcina hatásossága a klinikai vizsgálatok szerint már az első dózis beadása után 14 nappal 87,6%, ez a 21. napra 91,6%-ra emelkedik. A vakcina variánsokkal szembeni hatásáról egyelőre sajnos nem áll rendelkezésünkre elegendő adat.

A Sinopharm vakcina

A kínai Sinopharm vállalat Covid-vakcinájáról elég kevés adat áll rendelkezésünkre, annyit azonban tudni lehet, hogy a (3 hét különbséggel beadandó) két dózis után 79,4%-os hatásfokkal rendelkezik. A vírus variánsai közül jelenleg a dél-afrikaival szemben tűnik hatásosnak, azonban a nyújtott védelem lényegesen gyengébb. Erről konkrétabb információt csak további vizsgálatok eredményei alapján tudnak majd közölni.

Az AstraZeneca vakcina

Az Oxford/AstraZeneca-oltás szintén két dózisban alkalmazandó, habár már az első dózis után 22 nappal 76% a hatásossága, ami három hónapig marad fenn, majd a második dózissal ezek a jellemzők tovább növelhetőek. A vakcina sajátossága az, hogy úgy tűnik, hogy ha hosszabb idő telik el a két dózis beadása között, akkor jobb hatásfok érhető el: ha a két dózis beadása között 12 hét telik el, akkor a hatásossága kb. 82%. A vakcina a variánsok közül a brit variánssal szemben kellőképpen hatásosnak bizonyul, a dél-afrikai variánssal szemben viszont a hatásfoka meglehetősen alacsony.

Meddig tart az oltások által nyújtott védettség?

A védettség teljes időtartamáról egyelőre nincsenek pontos információink, mivel a vakcinák kifejlesztésére nemrégiben került sor. A kutatók folyamatosan nyomon követik a klinikai vizsgálatok résztvevőit annak érdekében, hogy többek közt a vakcinák hosszú távú hatásairól és a védettség várható időtartamáról is pontosabb képet kapjanak.

Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján annyit biztosan tudni lehet, hogy a Sinopharm vakcinája a beadás után 6 hónappal is megfelelő mértékű immunválaszt mutatott, illetve az AstraZeneca vakcinája az első dózis beadását követően 3 hónappal is kellőképpen hatásosnak bizonyult, ami lehetővé teszi a dózisok beadása közötti időtartam meghosszabbítását is.

Azt egyelőre nem tudjuk, hogy az oltások beadása után szükség van-e rendszeres „emlékeztető” oltásra, és ha igen, milyen időközönként.

Olthatók-e azok, akik bizonyítottan átestek koronavírus-fertőzésen?

Igen, azon személyek is olthatók a vakcinával, akik kórtörténetében 3 hónapon túli igazolt Covid-19 fertőzés szerepel. Az oltás előtt nem szükséges sem antigén gyorsteszt vagy PCR vizsgálat, sem pedig szerológiai vizsgálat akut vagy korábbi fertőzés kimutatására.

Van-e az oltásnak mellékhatása?

Teljesen természetes, ha az oltás után pár órával gyengének, elesettnek érezzük magunkat. Várhatóan ezek a tünetek 1-2 nap alatt el fognak múlni, és csak a szervezet immunválaszát jelentik.

A védőoltás beadása után a leggyakoribb oltási reakciók: fájdalom a beadás helyén, fejfájás, hidegrázás, fáradtság, izomfájdalom, láz, injekció beadási helyén jelentkező duzzanat. Nagyon ritkán előfordulhat: megnagyobbodott nyirokcsomók (hónalji nyirokcsomó duzzanata, érzékenysége), rossz közérzet, végtagfájdalom, álmatlanság, viszketés az injekció beadási helyén. A legjobb, ha felkészülünk ezeknek a tüneteknek az otthoni ellátására: láz és fájdalom esetén vegyünk be fájdalom- és lázcsillapítót és igyunk sok folyadékot és lehetőség szerint pihenjünk!

Sokaknál a második oltás után nagyobb immunválaszt figyeltek meg. A fent leírt mellékhatások jelentkezhetnek, de kicsit erősebben. Ne ijedjünk meg, 1-2 nap és el fognak múlni!

Szabad-e alkoholt fogyasztani oltás előtt és után?

Tavaly decemberben az orosz egészségügyi hatóságok azt mondták, hogy aki megkapja a Szputnyik V oltást, egy-két hónapig tartózkodjon az ivástól. Később a vakcina fejlesztője ezt túlzásnak nevezte, ő szerinte mintegy három napig kell hanyagolni az alkoholt az oltás után.

Brit orvosok pedig a hazai fejlesztésű oltásokkal kapcsolatban javasolták, hogy a beadatása előtt egy ideig lehetőleg ne fogyasszunk alkoholt. Később amerikai kutatók úgy találták, hogy a mértékletes ivás semmilyen hatással nincs az oltások hatékonyságára.

Richard Watkins, az Északkelet-Ohioi Orvosi Egyetem kutatója a prevention.com-nak azt mondta: nincs bizonyíték arra, hogy az alkoholfogyasztás gyengítené a vírus elleni immunitást biztosító antitestek képződését. Szerinte attól nem kell tartani, hogy az ital semlegesíti a vakcina hatását. Néhány embernél az oltás után kialakulhatnak olyan mellékhatások, mint a levertség, fejfájás vagy enyhe hőemelkedés. Ha az oltás mellett mértéktelenül italozunk, ezek kellemetlenebbek lehetnek, de továbbra sem veszélyesek.

Szabad-e gyógyszereket szedni oltás előtt és után?

A prevention.com cikke szerint egyelőre kevés információ áll rendelkezésre arról, hogyan befolyásolhatják a vakcinák hatásfokát egyes gyógyszerek. William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem infektológus professzora elmondta: más védőoltásokkal kapcsolatos kutatások arra mutattak, hogy az ibuprofén és paracetamol tartalmú gyógyszerek kissé gátolhatják az antitestek képződését, ha az ember az oltás beadása előtt szedi be azokat.

Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy ez a hatás jelentős-e annyira, hogy megakadályozza a védettség kialakulását, mindenesetre az amerikai orvosok inkább azt javasolják, az oltás beadása előtt ne szedjünk lázcsillapítókat. Ezzel szemben nincs kimutatható hatása a gyógyszereknek az antitest-képződésre, ha már az oltás beadása után kezdjük el szedni őket – vagyis az oltás mellékhatásaként esetleg fellépő láz csillapítható gyógyszerrel.

Mi az, ami tilos koronavírus oltással egy időben?

Tilos az influenza elleni vakcina beadása a Covid-oltásokkal egyidejűleg, a kettő között legalább 14 napnak el kell telnie. Oltást követően nem szabad túlerőltetni magunkat, főleg, ha jelentkezik néhány mellékhatás is. A sportolás az oltást követő 24 órában nem javasolt, azt követően viszont nyugodtan mozoghatunk.

Beoltottak, akkor nem kell maszkot hordanom?

Akkor is kell maszkot hordani, ha már beoltottak bennünket, mivel a nyálkahártyán változatlanul meg tudnak tapadni a koronavírus részecskék, csak a szervezet felkészült védekező reakciójának köszönhetően nem tudnak olyan mértékben elszaporodni a szervezetben. Mások és saját védelmünk érdekében is változatlanul be kell tartani a járványügyi védekezés alapszabályait: a távolságtartást, a maszk használatát és a rendszeres, alapos kézmosást.

Fertőz-e, aki már megkapta az oltást? Ebből a szempontból van-e különbség a különböző vakcinák között?

Legfontosabb leszögezni, hogy egyetlen oltástípustól sem válhat fertőzővé senki. Aki megkapta az oltást, az lehetséges, hogy

  • az előtte lévő napokban fertőződött, még tünetmentes, de valójában már termel vírusokat és fertőz, ebben az esetben a betegség nagyjából ugyanúgy lezajlik és az oltott is fertőz;
  • ha az oltást követő napokban, egy-két hétben fertőződik meg, ilyenkor az egyéni immunválasztól függ, hogy hogyan zajlik le a betegsége, de ilyenkor is lehet még fertőző;
  • ha az első oltást követően több mint két héttel fertőződik meg, akkor jó eséllyel, ha a második után két héttel akkor szinte biztos, hogy nem lesz (tünetekkel járóan) beteg, de lehet, hogy kis százalékban kevés vírus így is termelődik a szervezetében, ezért mindaddig, amíg sok a fertőzött, magasak az esetszámok, az oltottaknak is kell távolságot tartani, maszkot viselni, főként, ha olyan helyen fordul meg, ahol sok lehetséges kontaktus van.

A különböző vakcinák között lényegében nincs különbség a viselkedési szabályokat illetően.

Mi értelme az oltásnak, ha így is van esélye a megfertőződésnek?

Az oltás segítségével lényegesen kisebb az esélye, hogy súlyosan megbetegedjünk, és kórházi ápolásra szoruljunk. Még akkor is, ha elkapjuk a fertőzést, várhatóan sokkal enyhébb lefolyású lesz a betegség. Ezen kívül kisebb eséllyel fertőzünk meg másokat. Mindannyiunk közös érdekes, hogy minél hamarabb elérjük a nyájimmunitást, és ne hagyjunk időt a mutációk kialakulásának, széles körű terjedésének.

Vannak, akik büszkék rá, hogy már beadatták az oltást. Nézd meg a galériában, mely hírességek posztoltak róla!