Egyszóval nem lustaságról és nem rossz egészségi állapotról van szó – de akkor miről? Kicsit utánaolvastunk a témának, és rájöttünk, hogy a stressz a felelős a dologért: ő valószínűleg az adaptációs szakasz végén vagy már a kimerülés fázisában jár a stresszfázisok sorában.

A stressz ősi biológiai reakció, üzenete: küzdj vagy menekülj! Selye János, a stresszelmélet kidolgozója megfogalmazásában a stressz a változásra adott nem specifikus válasz: bizonyos helyzetekben másképp viselkedünk, mint ahogyan szoktunk. Ha stresszforrással találkozunk – pár évezrede ez lehetett egy mammut felbukkanása, ma meg mondjuk egy autó, ami szélsebesen elénk vág –, szaporábban kezd verni a szívünk, megemelkedik a vérnyomásunk, kitágul a pupillánk, megfeszülnek az izmaink. A szervezet reakciója teljesen logikus: azok a szerveink kapnak sok vért, amelyek a leginkább közreműködnek abban, hogy el tudjunk ugrani az autó elől: az agy, a tüdő, a vázizmok. Nem véletlen, hogy nem az emésztő- vagy a nemi szervek kerülnek ilyenkor „helyzetbe”. Még a felületi erek is összehúzódnak, hogy csökkenjen az esetleges sérülések esélye – ezért sápadunk el! Eredeti – biológiai – értelemben ez a mechanizmus a stressz.

És persze stressz a koronavírus-járvány is, a hozadékairól – a karanténról, a megváltozott emberi kapcsolatokról, a gyerek-munka összeegyeztetés nehézségeiről, az elmagányosodás veszélyéről – nem is beszélve. Ahhoz, hogy megértsük, miért következik be sokaknál mostanság az enerváltság állapota, érdemes megismerkednünk a stresszfázisokkal.

A stressz fázisai:

• 1. fázis: Riadó

(Jelen esetben: „Magyarországon is megjelent a koronavírus!”)

Küzdj vagy menekülj! Avagy: üss vagy fuss! A szervezet gyors választ ad a veszélyes helyzetekre, mobilizálni kezdi az energiáit. Felkészülünk a menekülésre vagy a támadásra. Ebben a riadóállapotban a nyugtalanság ellenére rendkívül tevékenyek vagyunk: megoldó üzemmódba lépünk. A pillanatban élünk, ilyenkor nem vagyunk képesek hosszú távra tervezni. Ez az állapot nagyon fárasztó, nem lehet sokáig benne maradni.

• 2. fázis: adaptáció

(Jelen esetben: „A koronavírus-járványt nem tudjuk gyorsan megállítani és korlátozásokra lesz szükség.”)

Miután az agy tudomásul veszi, hogy a stresszes helyzetet nem tudtuk rövid időn belül megoldani, a szervezet átmegy energiatakarékos üzemmódba. Az aktivitás meredeken csökken, legszívesebben bekuckóznánk egy plédbe és táli álmot aludnánk. És nem, nincs kedvünk befejezni a nyelvtanfolyamot vagy megtanulni varrni, a félbemaradt doktori disszertációról nem is beszélve…

Ha megszűnik a stresszt kiváltó tényező, gyorsan vissza tudunk térni a korábbi energikus állapotunkba. Ha azonban nem, akkor - egyéni adottságoktól és a stressz szintjétől függően – bekövetkezik a harmadik fázis.

• 3. fázis: kimerülés

(Jelen esetben: „Nem látjom a végét. Belefáradtam.”

Kész, nincs több erőnk, elfogyott a tartalék. Ilyenkor komoly a veszélye a fizikai betegségek kialakulásának is, a krónikus szorongásról nem is beszélve.

Ezért is érdemes küzdened a stressz ellen: