Miért érzed magad cselekvésképtelennek a karanténban?
Egyszóval nem lustaságról és nem rossz egészségi állapotról van szó – de akkor miről? Kicsit utánaolvastunk a témának, és rájöttünk, hogy a stressz a felelős a dologért: ő valószínűleg az adaptációs szakasz végén vagy már a kimerülés fázisában jár a stresszfázisok sorában.
A stressz ősi biológiai reakció, üzenete: küzdj vagy menekülj! Selye János, a stresszelmélet kidolgozója megfogalmazásában a stressz a változásra adott nem specifikus válasz: bizonyos helyzetekben másképp viselkedünk, mint ahogyan szoktunk. Ha stresszforrással találkozunk – pár évezrede ez lehetett egy mammut felbukkanása, ma meg mondjuk egy autó, ami szélsebesen elénk vág –, szaporábban kezd verni a szívünk, megemelkedik a vérnyomásunk, kitágul a pupillánk, megfeszülnek az izmaink. A szervezet reakciója teljesen logikus: azok a szerveink kapnak sok vért, amelyek a leginkább közreműködnek abban, hogy el tudjunk ugrani az autó elől: az agy, a tüdő, a vázizmok. Nem véletlen, hogy nem az emésztő- vagy a nemi szervek kerülnek ilyenkor „helyzetbe”. Még a felületi erek is összehúzódnak, hogy csökkenjen az esetleges sérülések esélye – ezért sápadunk el! Eredeti – biológiai – értelemben ez a mechanizmus a stressz.
És persze stressz a koronavírus-járvány is, a hozadékairól – a karanténról, a megváltozott emberi kapcsolatokról, a gyerek-munka összeegyeztetés nehézségeiről, az elmagányosodás veszélyéről – nem is beszélve. Ahhoz, hogy megértsük, miért következik be sokaknál mostanság az enerváltság állapota, érdemes megismerkednünk a stresszfázisokkal.
A stressz fázisai:
1. fázis: Riadó
(Jelen esetben: „Magyarországon is megjelent a koronavírus!”)
Küzdj vagy menekülj! Avagy: üss vagy fuss! A szervezet gyors választ ad a veszélyes helyzetekre, mobilizálni kezdi az energiáit. Felkészülünk a menekülésre vagy a támadásra. Ebben a riadóállapotban a nyugtalanság ellenére rendkívül tevékenyek vagyunk: megoldó üzemmódba lépünk. A pillanatban élünk, ilyenkor nem vagyunk képesek hosszú távra tervezni. Ez az állapot nagyon fárasztó, nem lehet sokáig benne maradni.
2. fázis: adaptáció
(Jelen esetben: „A koronavírus-járványt nem tudjuk gyorsan megállítani és korlátozásokra lesz szükség.”)
Miután az agy tudomásul veszi, hogy a stresszes helyzetet nem tudtuk rövid időn belül megoldani, a szervezet átmegy energiatakarékos üzemmódba. Az aktivitás meredeken csökken, legszívesebben bekuckóznánk egy plédbe és táli álmot aludnánk. És nem, nincs kedvünk befejezni a nyelvtanfolyamot vagy megtanulni varrni, a félbemaradt doktori disszertációról nem is beszélve…
Ha megszűnik a stresszt kiváltó tényező, gyorsan vissza tudunk térni a korábbi energikus állapotunkba. Ha azonban nem, akkor - egyéni adottságoktól és a stressz szintjétől függően – bekövetkezik a harmadik fázis.
3. fázis: kimerülés
(Jelen esetben: „Nem látjom a végét. Belefáradtam.”
Kész, nincs több erőnk, elfogyott a tartalék. Ilyenkor komoly a veszélye a fizikai betegségek kialakulásának is, a krónikus szorongásról nem is beszélve.
Hogyan szerezhetnéd vissza az energiádat? Próbáld meg csökkenteni a stresszt.
1. Határolódj el a hírektől. Legalább pár napra.
2. Koncentrálj arra, amit képes vagy a kezedben tartani. Lehet az egy ebéd megfőzése vagy a számlák befizetése is.
3. Létezz a pillanatban. (Legalább néha.) Figyeld meg az esőcseppek koppanásának hangját az ablaküvegen, vagy hogy milyen puha a macska szőre az ujjaid között.
4. Készíts egy napirendet, és kövesd azt: igazán megnyugtató.
5. Engedd szabadjára az érzelmeidet: sírj és nevess, ahogy jön – ugyan miért fognád vissza magad?
6. Kapcsolódj másokhoz: ne veszítsd szem elől a szeretteidet. A távoliakkal beszélj, amilyen gyakran csak szükségét érzed, a közelieket öleld meg, amilyen gyakran mindkettőtöknek igénye van rá.
7. Ha úgy érzed, komoly bajban vagy, kérj segítséget szakértőtől. Szerencsére ma számos olyan terapeutát találsz, aki ingyen is vállal tanácsadást.