Meddig oké az aggódós természet és mikor válik rögeszméssé?

szorongás,ocd,kényszerbetegség
Forrás: Getty images

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!

M

Mi áll a kényszeres gondolatok hátterében? Mi az, és hogyan segít az ún. ingerexpozíciós-válaszmegelőzéses terápia? Elmagyarázzuk!

„Pure-O”: Elsődlegesen rögeszmés kényszerbetegség

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik állandóan kattognak. A tudatukba tör valami, ami szünet nélkül aggasztja őket, így önkéntelenül egyfolytában ezen rágódnak. Ezt nevezzük kényszerképzetnek: olyan nem kívánatos gondolatot, amely a semmiből bukkan fel, nem tágít, és szorongást vagy bűntudatot kelt bennünk. Ha ez a bizonyos gondolat idővel sem hagy alább, és a páciens semmiféle külső vagy belső inger hatására nem nyugszik meg, akkor ún. „Pure-O”-val, azaz elsődlegesen rögeszmés kényszerbetegséggel állunk szemben.

Ez a jelenség a rögeszmés-kényszeres zavar (angolul: obsessive-compulsive disorder, rövidítve: OCD) egy fajtája, amit azért nehezebb adott esetben észrevenni, mert nem von maga után kényszeres cselekvést.

Az elsődlegesen rögeszmés kényszerbetegségben szenvedő ember a végkimerülésig küszködik kínzó gondolatával. Ha elalszik vagy sikerül valamilyen tevékenységgel lekötnie magát, egy időre talán megszabadul tőle, ám ha ismét üresjáratba kerül, a kényszerképzet újult erővel támad.

A kényszeres gondolat bármihez kapcsolódhat – gyakori például a kórokozóktól vagy a betegségektől való megszállott rettegés – és az idő folyamán módosulhat vagy másra tevődhet át. Gyermek- és serdülőkorban a kényszerképzetek sokszor a szülők elvesztése vagy a halál és a végesség körül forognak. Ahogy telnek az évek, a gyötrő gondolatok átcsoportosulhatnak a szexuális úton terjedő vagy más, meghatározott fajtájú betegségek köré.

szorongás,ocd,kényszeresség
forrás: Getty images
Szorongás

Először csak bokáig...

A kognitív viselkedésterápiai megközelítés szerint az ingerexpozíciós-válaszmegelőzéses terápia (angolul: exposure and response prevention, rövidítve: ERP) eredményesen segít a pácienseknek a kényszergondolatokkal való megbirkózásban és a belőlük fakadó szorongás csökkentésében.

Az ERP terápia keretében először is rangsoroljuk a félelmeinket. A legenyhébbel kezdjük, vagyis azzal, amelyik a legkisebb szorongást okozza. Szembesítjük magunkat félelmünk tárgyával, és felkészülünk a várható érzelmi reakcióra.

Például, ha végeztünk a mosdóban, csak egyszer mossuk meg a kezünket és igyekszünk elviselni a bizonytalanságot: „Lehet, hogy kórokozók maradtak a kezemen? Oké, ez van!”

Az ingerexpozíciós-válaszmegelőzéses terápia igen egyszerű elven alapul. Képzeljük el, hogy nyáron kimegyünk a strandra, és először csak bokáig merészkedünk a medencébe. „Brrrrr, nagyon hideg a víz!” – borzongunk meg, és úgy döntünk, hogy inkább kihagyjuk a fürdőzést. Igen ám, de még mielőtt visszafordulnánk, észrevesszük, hogy a többiek milyen önfeledten lubickolnak. Néhány perc múlva a víz már nem is tűnik olyan hidegnek. Pedig a hőmérséklete nem változott meg, csak az érzékelésünk! Ebben áll az ERP lényege.

Félelem a félelemtől

Egy másik gyakori rögeszme a „félelemtől való félelem”, amely elkerülő viselkedést vált ki. Például, ha félünk a kutyáktól, akkor igyekszünk a lehető legtávolabb maradni a kutyafuttatóktól és minden egyéb helytől, ahol ebekkel találkozhatunk.

Az ERP terápia ilyenkor úgy veszi kezdetét, hogy tíz méternyire megállunk a kutyafuttatótól, és megtanuljuk kezelni a helyzet által kiváltott fiziológiai érzeteket. A következő alkalmakkal fokozatosan csökkentjük a távolságot. Figyelem: az ingerexpozíció-válaszmegelőzés önálló kipróbálása nem javasolt! Jellemzően csak szakképzett terapeuta jelenlétében hatékony, aki pontosan tudatában van annak, hogy mi zajlik a kliensében az adott pillanatban.

Ha megtanuljuk elviselni a kényszergondolatokat és a velük járó érzelmi megpróbáltatásokat, akkor egyre ritkábban törnek be a tudatunkba és lesznek úrrá rajtunk.

Félreértések

A rögeszmés-kényszeres zavar olyan, mint egy gyümölcscentrifuga. Ahogyan e gépben bármilyen gyümölcsöt feldolgozhatunk, ugyanúgy lehet bármilyen gondolat a rögeszmés-kényszeres zavar tárgya. Az OCD maga a folyamat, nem pedig a tartalom.

A legtöbb embernek a rögeszmés-kényszeres zavar hallatán olyasmi jut eszébe, mint például: „Péter asztala mindig olyan tiszta és rendezett! Biztos kényszerbetegsége van!” Ez a társítás téves. Ha egy ember asztala rendezett, attól még egyáltalán nem biztos, hogy kényszerbeteg. Sőt, valószínűbb, hogy azoknak, akik valóban ezzel a problémával küzdenek, kevésbé tiszta és rendezett a környezetük. Klinikai szempontból nagyon fontos különbséget tenni a személyiségtípus és a rögeszmés-kényszeres zavar között.

Azoknak, akik valóban rögeszmés-kényszeres zavarban szenvednek, a következőt üzenem: „A gondolataim nem határoznak meg engem. A kényszerképzet egy probléma, amivel küzdök, nem pedig a jellemhibám. A kényszerképzetem nem én vagyok.”

Szeretettel:

Dr. Lukin

Tovább olvasok
Melania Trump legtöbbet vitatott outfitjei

Nem szeretnék beállni a Melaniát keményen kritizálók sorába, de úgy gondolom, annyira sokszor választott nem helyénvaló öltözetet First Ladyként, hogy készítenem kellett ezekről egy összeállítást.

Minden, amit egy rossz kapcsolatban tanultam a jó kapcsolatról

A szerelem sosem elég. Nem elég hozzá, hogy boldogok legyünk. És ezt az igazságot kapcsolataink során tapasztaljuk meg.

Kövess minket

ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin
ÉVA Magazin

5 lapszám 3475 Ft helyett 2075 Ft-ért, lapszámonként 695 Ft helyett 415 Ft-ért

Csak 2075 Ft

Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy jobban megismerjük a felhasználói viselkedést és érdeklődést, valamint ezek segítségével személyre szabjuk és javítsuk a reklámokat. Weboldalunk használatával ezen feltételeket ön automatikusan elfogdja. További információkat az adatkezelési tájékoztatóban olvashat.
Megértettem