Miért mindig a nőknek kell tenni a kapcsolatért?

Borítókép: Miért mindig a nőknek kell tenni a kapcsolatért? Forrás: GettyImages/Dimitri Otis
A margarin vagy a vaj jobb? Véges vagy végtelen az Univerzum? Ugyanilyen örök kérdésnek számít az is: Miért mindig a nőknek kell tenni kapcsolatért? Tudom, mert én is kérdeztem már. Sőt, nekem is feltették a kérdést. Mi több, naponta szembe jön az interneten. Ha röviden akarnék válaszolni, akkor az így szólna: nem kell tennie. De megéri.

Senki sem mondta, hogy kötelező. Egyetlen szóval sem testálták ránk a nemes feladatot, miszerint tennünk kell a kapcsolatért. Nyugodtan megteheted, hogy nem teszel semmit. Ez a te döntésed. Csak akkor fogadd is el a következményeket: egy életen át tartó magány vagy hosszú egyedüllét, amíg meg nem leled azt a férfit, aki hajlandó aktívan tenni a kapcsolatért.

Persze mindez nem törvényszerű. Nem vagyok Mózes, nem kaptam meg kőtáblákon a szent igazságokat és rejtegetem őket a bugyis fiókomban. Hála Istennek akadnak férfiak, akik szívesen munkálkodnak a szövetség fenntartásán.

Viszont tény: többségében a nő az, aki jobban akarja a kapcsolatot, ezért kész tenni is érte és valahol meg is értem azokat, akiknek tele van ezzel a hócipőjük. Csakhogy ha megteszik, és lerúgják, majd elhajítják a fenébe, akkor megfagy a lábuk. Vagyis: ha te leteszed az eveződet és úgy döntesz: jól van, evezzen a férjem, a párom, akkor jó eséllyel ott haltok éhen a tó közepén. Nem fog evezni. De legalábbis minimális az esélye.

Azt kérdezed, miért? Erre egyszerű a válasz:

A férfiak többsége gyárilag ilyen. Kényelmes.
Nekik az a jó, ami éppen van.
Ha evezel, az is jó. Ha nem, az sem baj.

Amikor megunja a helyzetet, akkor eldönti, hogy felveszi az evezőket vagy egyszerűen kifordul a csónakból és nagyot csobbanva elúszik egy másik csónakig.

Tudom, bosszantó. Hiszen az lenne az ideális, ha mindketten eveznétek vagy legalább felváltva tennétek és létrejönne az egyenlőség köztetek, ha már egy pár vagytok. Jogos a feldúltságod. Ámde sokan ezt valóban maguknak idézték elő. A kezdetektől fogva beletették szívüket-lelküket a kapcsolatba.

Mert a nő ilyen.
Szeretni akar és szeretve lenni.

Vagy fél az egyedülléttől. Mindegy, mi mozgatta, de a legjobb formáját hozta és valóságos erőműként hajtotta előre a kapcsolatot. Nem gondolt bele abba, hogy fél gőz is elég lett volna.

Igen, elég. Mivel akkor a férfinak is jutott volna szerep. Rá lehetett volna venni, hogy néha evezzen ő is, de legalábbis ne szokjon le róla rögtön a „megszereztem a nőt” státusz után. Így viszont a hölgyek beleesnek abba a hibába, hogy eveznek, mint az őrültek és hónapok, évek múltán kifáradnak, majd megeresztik a kérdést: Miért mindig nekem kell tenni a kapcsolatért?

A cikk még nem ért véget, a folytatásért KATTINTS IDE!

Olvasd el galériánkban, mi az, amit nőként tudnod kellene a férfiakról: