Miért vasárnappal kezdődik a hét egyes országokban?

naptár,napló,vasárnap Forrás: Photo by STIL on Unsplash
Léteznek olyan heti naptárak, amik vasárnappal kezdődnek. A Google Naptárnak is van ilyen beállítása. Na de miért van ez egyáltalán?

Ez a cikk az Éva egy korábbi számában jelent meg.

Ha előfordult már, hogy külföldről kaptál a következő évre naptárt ajándékba, vagy amerikai időjárás-előrejelző appot töltöttél le a telefonodra, elcsodálkozhattál azon, hogy egyes nemzetek a vasárnappal kezdik a hetet.
Ennek igen régre nyúlnak vissza a gyökerei: a zsidó és a korai keresztény hagyományban a vasárnap volt az első nap, és ez megmutatkozik azokban a nyelvekben, amelyek a hét napjainak nevét a zsidó, görög, perzsa nyelvből vették át. (Portugálul például a hétfő neve segunda feira, azaz második nap.) A judaizmusban a szombaton ült sabbat, a nyugalomnap pénteken napnyugtakor kezdődik, és szombaton napnyugtakor ér véget, az adott héttel egyetemben. Az Újszövetség szerint vasárnap azért a legfőbb, első nap, mert húsvét vasárnapján támadt fel Jézus, ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg. Újlatin nyelveken a vasárnap jelentése „Úr napja” (olaszul domenica, románul duminica, spanyolul domingo stb.).

Az angol Sunday, német Sonntag, svéd söndag és más germán nyelvek „vasárnap” kifejezése a latin dies Solis, azaz „a Nap napja” kifejezésből származik, amit viszont a Római Birodalom Egyiptomból vett át, ahol az „első nap”, a vasárnap a legfőbb hatalom, Ré napistené volt. A magyar nyelvben „vásárnap”-ból lett vasárnap: a középkorban e napon tartották a vásárokat, és Szent István király a kereszténység terjedésének elősegítésére a vásárok megtartását a templomba járással és munkaszünettel kapcsolta össze. Utána dolgos nap következett, és vele az új hét kezdete, hétfő.

Nézd meg ezt a galériát is: