Okostelefon kontra felhőtlen szórakozás: vajon boldogabb, szabadabb vagy izgalmasabb élet volt a miénk?

gyerekek,fiatalok,akkor és most,okostelefon,kütyük Forrás: Getty images
A mai gyerekek egészen más impulzusok, ingerek körében élnek és szocializálódnak, mint mi, felnőttek a 80-as, 90-es években. Nekünk még jobb volt? Körbekérdeztünk, ki mivel töltötte a délutánokat gyerekként a boldog kütyük nélküli békeidőkben.

Vajon lesz olyan kor, amikor az idősebb generáció azt mondja a fiatalabbra „na, végre ezek a mai fiatalok már kicsit jobbak, mint az azt megelőzőek? Vajon amikor azt mondjuk rájuk, hogy mennyivel rosszabbak, mint mi akkor igazunk lehet? És ha minden új generáció rosszabb, akkor hova tart a világ?

Mi lesz 20, 30 vagy akár 40 év múlva? Kell ezen aggódnunk egyáltalán? És vajon a technika fejlődése, az a rengeteg kütyü, telefon és tablet a hibás ebben? Vagy a szülők, akik nem mutatnak jó példát a mai generációnak, akik elfelejtették milyen is volt a mi időnkben felnőni?

Vajon az, hogy ők mások, hogy más dolgokkal foglalják le magukat, mint mi anno, hogy más dolgok foglalkoztatják, attól valóban rosszabb lenne a mai generáció? Ebben közel sem vagyok biztos, egész egyszerűen csak más világ az övék, hiszen a mi időnkben még jóval egyszerűbb volt az élet. Általánosítani amúgy sem szabad, másrészt, ha valóban így érzünk, akkor igenis a mi felelősségünk, hogy változtassunk ezen! Akkor is, ha baromi nehéz. Hiszen nem a szomszédnéni vagy egy vadidegen adja a 6-7 éves kezébe a telefont, tabletet és konzolt. Nem egy vadidegen adja a távirányítót egy jó könyv helyett a 10 éves kezébe, nem igaz?

Szoktál elmélázni azon, te hogyan éltél akkoriban, miket csináltál gyerekként? Meséltél erről valaha a gyermekednek, csináltatok hasonló programokat együtt, amikor egy pillanatra sem került elő a mobiltelefon?

Amikor feltettem a kérdést a szerkesztőségben, hogy gyerekként vagy akár fiatal tiniként ők miket csináltak, mivel foglalták le magukat, mivel játszottak?, mindenki teljesen belelkesülve kezdte mesélni a sztorikat, szinte alig lehetett leállítani őket, annyi minden jutott az eszükbe. Az ő soraikat olvashatjátok most:

Hetente párszor tegyétek el a telefonokat egy időre és menjetek ki a levegőre, feküdjetek egy pléden és nézzétek a csillagokat, pecázzatok, biciklizzetek, készítsetek saját kezűleg dolgokat. kicsit lassítsatok és fókuszáljatok egyetlen dologra! Emlékezzetek vissza, milyen is volt a ti időtökben és próbáljátok meg átadni ezeket az élményeket a csemetéiteknek, mert biztos vagyok benne, hogy ő is örömét leli majd ezekben, csak még nem tudja. Ha pedig szívesebben menne a barátaival, hát menjen velük, ettől még adhatsz nekik ötleteket, hogy mennyire remek program létezik a telefonon túl.