Egy-egy helységnek a lakásban/házban mindig az a szerepe, hogy igényeket elégítsen ki. Egy nappali vagy konyha kialakításakor hosszútávra tervezünk, mert nem fogjuk havonta átrendezni – hiszen a funkciók adottak.

A konyhában főzünk, a nappaliban (jó esetben) társasági életet élünk.

A gyerekszoba esetében nem tudunk hosszútávra tervezni – hiszen ahogy egyre nagyobb lesz a gyermek, úgy alakulnak az igények – és ehhez tudni kell alkalmazkodni a szobának is.

Ezekkel a gondolatokkal indultam neki 4 évvel ezelőtt, 8 hónapos várandósan a költözésnek. Olyan szerencsések vagyunk, hogy mindenkinek jutott szoba – így a kisfiam különszobába költözött (persze nem elsőre), mert az első hónapokban minket boldogított.

A gyerekszoba kialakításán az első kisfiam érkezésekor négy éve nem sokat agyaltam – hiszen mi kell egy járni és beszélni még nem tudó újszülöttnek.

A szoba kialakításakor az első szempont az volt, hogy a bútorok – lehetőség szerint – használtak legyenek, mert nem akartunk újat beszerezni. Ez többé kevésbe sikerült is, hiszen a kiságyat örökültük egy ismerőstől, a pelenkázót és a „szoptatós fotelt” a jófogáson találtam. Egyedül a komódot vettük újonnan. A polcokat pedig maradék kis deszkákból szereltük fel a falra.

A kiságy igazi kincs, mert a sokadik gyerek alszik benne jókat (azt hiszem mi vagyunk a hatodik tulaj és már a második gyerekemet szolgálja ki). Amikor hozzánk került, egy sima natúr bükk színű volt, ezt festettem át fehérre, tejfestékkel.

A második szempont az volt, hogy ne zsúfoljuk tele – hogy később tudjunk alakítani rajta.

A harmadik pedig, hogy világos maradjon és a fő szín a fehér – a kiegészítőkkel tettük színesebbé – nálunk a sárga és szürke dominál. Ennek a kiválasztásánál is fontos volt, hogy ne legyen egyértelműen „fiús” a szoba hangulata.

Ezeket, mind tartottuk - bár a fehér fal választását megkérdőjeleztem mikor elkezdett "alkotni" - nem csak vízszintesben a papíron. Végül is, a fehéret a legkönnyebb javítani, ha már nagyon zavarna.

A második kisfiam születésénél már nehezebb helyzetben voltam, mert a 3 év alatt a szoba nagyon átalakult. Beköltöztek a játékok, kis asztal, kis székkel és rengeteg könyvvel.

Az első, amit le kellett cserélnünk, az a komód volt – és most sem tudtuk megoldani használtan – viszont a régebbit eladtuk és az újat a saját képünkre formáltuk fogantyukkal.

Amikor megszületett ketteske, legalább háromszor rendeztük át a szobákat – mert az eredeti elképzelés nem vált be. Előkerült a használtan beszerezett – de már a kezdetekkor is remek szolgálatot nyújtó – adamo hinta. Valamint az az elképzelésünk se vált be, hogy majd együtt alszanak. A bútorok ide-oda vándorolnak – de ezt kezdjük is megszokni.

Mitől lesz egy gyerekszoba tudatos vagy fenntartható?

Elsősorban Tőlünk, azaz Tőled. Mit veszel és teszel bele. Nálunk a használt bútoroknak nagy sikere van, mert nekem örömet okoz a felújításuk a férjem meg örül, hogy megspórolt egy összeszerelést. A festék amivel dolgozom abszolút környezetbarát, mert ma már erre is lehet (és kell is) figyelni. A kiegészítők szintén saját készítések - a természet inspirálta, sokszor közös gyűjtések eredménye. A nagyobbiknak az ágya új – de hazai kisvállalkozástól szereztük be, ami szintén egy fontos szempont számomra. Ma már nagyon sok kis vállalkozás alkot hazai alapanyagból.

A következő lépés amivel kiegészült, és folyamatosan változik a szoba az a játékok, könyvek. Igyekszünk itt is elsősorban használtan beszerezni sok mindent és szerencsére sok a lehetőség erre - péládul egy bolhapiac "túl közel" van hozzánk, ahova gyakran elkeveredek.

A játékoknál az elsődleges szempont, hogy a kevesebb több. Folyamatosan rotáljuk a játkokat, könyveket így nem un rá. Valamint, előkerültek az én gyerekkori könyveim és a testvérem játékai, amik igazi kincsek lettek.

Nézz szét a galériában, gyűjtöttem a kedvenc szobarészleteimből inspriációként!