Az érzékenyítő gyerekkönyvek célzottan, mégis irodalmi igénnyel foglalkoznak az élet érzelmileg megterhelő élményeivel.

Bruno Bettelheim A mese bűvöletében című világhírű művében azt írja: a klasszikussá lett mesék anélkül segítenek a világ megértésében, hogy a gyerekekben tudatosulna, mi zajlik. Az évszázados történetek spontán tanítanak toleranciára, empátiára, alapvető erkölcsi normákra. Ugyanígy a napjainkban születő, kifejezetten érzékenyítő céllal írt mesék is adhatnak a gyerekeknek értéket, alkalmat a beszélgetésre, kérdések megfogalmazására. Ezek a regények a való élet legfájdalmasabb pontjaira tapintanak – szólhatnak kirekesztésről, válásról, kövérségről, bántalmazásról, tiniterhességről, függőségekről. A könyvek az érzékenyítés mellett teret adnak az önreflexiónak is, és mozgósíthatják a megküzdésre kész saját belső erőforrásokat. A szülőknek is segíthetnek olyan témákat megnyitni, amelyekről maguktól nem lennének képesek beszélni.

A jó mese mindig érzékenyít

„A gyerekkönyvek egyik alapvető feladata lenne a tolerancia, az elfogadás felébresztése a gyerekekben” – mondja Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője. „Az érzékenyítést lehet direkt és didaktikus módon csinálni, de úgy is, hogy a mese irodalmi szinten marad. Ha az érzékenyítés a történet szorosan vett része, a gyerek természetességgel fogadja a benne megjelenő pozitív mintákat.” A főszerkesztő szerint a magyar társadalom még éretlen bizonyos témákra, ellentétben mondjuk a hollandokkal, akik nagy mesterei annak, hogyan lehet különféle társadalmi problémákat természetesen és nyitottan érinteni, miközben a mese mese marad. „A magyar szülők nagy része szeretné burokban tartani a gyerekét, ezért kerüli ezeket a témákat. Pedig az érzékenyítő könyvek gyerekbarátok, és mindig bennük van a feloldás is. Ha a gyerek mégsem bírná a témát, félreteheti, hiszen nem kötelező végigolvasnia. Tapasztalatom szerint a gyerekek el tudják dönteni, mit bírnak el és mit nem. A mese áttételesen eltávolít az érzelmi tehertől, elvonatkoztat, ezáltal pedig segít a gyerekeknek a hősökön keresztül a saját problémáikról beszélni, vagy ráismerni önmagukra például Boribonban vagy Babarókában.”

Így érzékenyítsd a gyerekedet

Autizmus spektrumzavarban érintettek, hiperaktívak vagy épp kerekesszékesek. Közös vonásuk, hogy mindannyian tapasztalhattak már meg nem értettséget a környezetükben. Az érzékenyítés során ezt a kirekesztő folyamatot ellensúlyozod, és empátiára, elfogadásra ösztönzöd a gyermeked.

Otthon kezdődik

Az érzékenyítés első lépése, ha te magad mutatsz empatikus hozzáállást, és nem ítélkezve vagy szánakozva állsz az adott témához.

Keresd a megfelelő pillanatot

Ami akkor jön el, amikor a gyerek a saját életében találkozik egy érzékenyítést igénylő helyzettel, például egy fogyatékos emberrel. Kérdezd meg, mit gondol róla. Különbözőnek tartja-e önmagától? És ha igen, miben? Hogyan néz ki, viselkedik, gondolkodik, érez? A gyerekek 4-5 éves korukban rendkívüli módon elfogadóak, érdemes már ekkor elkezdeni az érzékenyítésüket. Használj egyszerű szavakat, kifejezéseket (pl. „balesete volt”), amikor elmagyarázod a fogyatékosság okát.

Beszélj vele a problémáról

Egy fogyatékosság esetében például elmagyarázhatod, hogy az a természet sokféleségének része, és a fogyatékos személy olyan, mint bárki más, ugyanúgy vannak vágyai, céljai, örömei és félelmei, csupán az igényei sajátosak. Mondd el, hogy a címkék nem az embernek szólnak, senkit sem a fogyatékossága határoz meg. Ha érzékenyítő könyvvel vezeted fel a témát, olvasás után beszélgess a karakterekről, ösztönözd a gyereket arra, hogy gondolja át, vajon hogyan reagálna azokra az eseményekre, amelyeket a főhős a könyvben tapasztalt.

A cikk további részét a famiily.hu-n olvashatod!

A most következő meséket bevalljuk, hogy mi felnőtt fejjel is igazán kedveljük és már számtalanszor megnéztük a gyermekeinkkel – vagy épp nélkülük –, és még néhányszor biztosan képernyőre kerülnek nálunk egy-egy pizsiben filmezős hétvégi napon. Mutatjuk melyik nagy kedvencben milyen mondanivalót rejtettek el.