Eleinte “hisztériának” nevezték a jelenséget. Az ókori Egyiptom kuruzslóitól kezdve a klasszikus Görögország szakállas filozófusaiig mindenkit foglalkoztatott a probléma – olvashatjuk a BBC Future cikkében. Az árulkodó tünetek meglehetősen sokfélék voltak – közéjük tartozott a szorongás és az erotikus fantáziák –, de egy dolog világos volt: a jelenség csak nőknél fordul elő.

Platón azt gondolta, hogy a hisztériát a gyászoló méh okozza, ami kesereg, ha éppen nem növel új életet magában. Kortársai viszont azt a magyarázatot adták a hisztériára, hogy a méh vándorol a női testben és mindig más testrészben húzza meg magát. Ez a hiedelem a 19. századig tartotta magát, amikor a “betegséget” azzal próbálták meg kezelni, hogy a kezdetleges vibrátorokkal orgazmust idéztek elő a nőknél.

A mai napig elterjedt nézedt, hogy a női szervezetben lejátszódó biológiai folyamatok elködösítik az agyat. Gondoljunk csak arra, hogy a rosszkedvű nőre könnyen rásütik: biztos “pirosbetűs napja” van. Ha pedig elfogja a nemi vágy, akkor nyilván peteérése van – szól a másik közkeletű nézet.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a hiedelmek nem teljesen megalapozatlanok: vannak nők, akik a menstruációjuk környékén valóban szoronganak és ingerlékenyebbek, és az is igaz, hogy jobban izgat minket a szex ovuláció idején. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az összefüggés minden esetben fennáll, hiba az ilyen panaszokat “hisztériának” vagy hasonlónak tulajdonítani.)

De az elmúlt évek kutatásaiból kiderült, amit kevesen tudnak: a menstruációs ciklus pozitív módon befolyásolja az agyműködést. Ez azonban nem a méhnek, hanem a petefészkeknek köszönhető, amelyek a hónap során változó mennyiségben termelnek ösztrogént és progeszteront. A hormonok elsődleges feladata, hogy előkészítsék a méhnyálkahártyát a beágyazódásra és eldöntsék, mikor lökje ki az illetékes petefészek a petesejtet. Ám emellett a nők agyát és viselkedését is nagymértékben befolyásolják.

Galériánkból kiderül, milyen hatással van a menstruációs ciklus a női agyra: