Más volt tévét nézni az én gyerekkoromban. Emlékszem, mindig megnéztük a tévéújságban vagy a teletexten (Teletext!! Emlékszik még valaki arra, hogy mi a teletext!? :D ), hogy az össz-vissz két csatornán, ami közül választhattunk, milyen filmek lesznek. Kiválasztottuk és mindenki úgy intézte a dolgait, hogy estére kész legyen minden feladatával, mire kezdődik a műsor. Kezdésre befeküdtünk az ágyba, behuppantunk a fotelba és megnéztük a filmet. Nem dolgozott senki, nem vett elő laptopot senki, nem nyomkodta a telefonját senki, nem vonult el a szobájába senki. Összeültünk közösen tévézni. És akkor még végig is tudtuk nézni, mert nem volt 10 percenként annyi reklám, hogy a 90 perces filmnek éjfélkor legyen vége a sok megszakítás miatt.

És micsoda filmek voltak azok, te jó ég! Az összeállításom ötlete is onnan jött, hogy fogalmam sincs, miért, de egyszer csak eszembe jutott egy ilyen, régi film. Mondtam is a férjemnek, hogy nézzük már meg – mire közölte velem, hogy ő ezt nem is láttam még soha. Megnéztük, és közben olyan jó érzések kerítettek a hatalmukba. Kicsit megint az 1990-es években voltam. Kicsit újra gyerek voltam. Hogy melyik ez a film (ami egyébként nagyon elnyerte a férjem tetszését is!)? És milyen filmek vannak még, amiket imádok és a mai napig örömmel nézem meg, bármikor? A galériában megtaláljátok őket!