Őszintén csodálom az optimizmusodat! A te univerzumodban tengernyi idővel rendelkezel. Minden úgy történik, ahogy eltervezed és pontról, pontra valósíthatod meg a céljaidat. De elfelejted azt: ahol ketten vannak, már nemcsak egy ember univerzuma számít, hanem a másiké is.

Márpedig az én világomban nagyon is létezik az idő fogalma, ami egyre csak ketyeg. Amíg te vad erővel próbálod befogni a kérlelhetetlen, zabolázatlan időparipát, én addig szívesebben engedem szabadjára és lovagolom meg.

Félreértés ne essék: hasznos a te józanságod. Nélküled valószínűleg őrülten vágtatnék, és meggondolatlanságom, elszánt “élnivágyásom” miatt egyszer egy árokban kötnék ki. Pukkadásig habzsolnám az élet örömeit és sebesen száguldanék élményről-élményre. Te viszont önuralomra intesz, és gyí helyett hó-t mondasz, majd lassan poroszkálunk előre. Ez eddigi sikereink titka és így biztos az utunk, ez igaz. De nem lehetne néha kicsit tempósabban haladni?!

Nem mindegy, hogy valaki megfontolt vagy halogató. Például, annak okán nem került még felvállalásra a kapcsolat, mivel nem is akarja vagy csak fél egy újabb csalódástól? Ahogy az sem mellékes, ami miatt nem jutnak el párok a házasságig.

Még nincs vége! A folytatásért kattints IDE!

És ha már túl vagy az igen kimondásán, íme 5 tipp galériánkban az esküvő utáni depresszió elkerülésére!