Maraton az erkélyen

A kijárási korlátozások alatt sokunk számára egyértelművé vált, hogy rendkívül fontos az erőnlét fenntartása és az állóképesség megőrzése. Amatőr és profi sportolók is keresték az új módszereket, lehetőségeket a mozgásra. Az egyik legnézettebb videó volt tavaly, amelyben két spanyol fiatalember a szomszédos lakásból ütögeti egymásnak a teniszlabdát, de gyorsan híre ment annak a francia férfinak is, aki az erkélyén futotta le a maratont.

A streaming számos lehetőséget kínált azoknak, akik otthonuk biztonságában szerettek volna mozogni: a jóga és az aerobic a jövőben is olyan aktivitások lehetnek, amelyek miatt nem biztos, hogy visszatérünk az edzőtermekbe. Mindeközben sokkal jobban felértékelődött idehaza a túrázás és a kerékpározás is.

Összedőlt világ

Amikor tavaly márciusban bezárt a világ, a legtöbb profi sportolót az foglalkoztatta, megrendezik-e a tokiói olimpiát. Négy évnyi kemény munka veszett kárba, edzés- és versenynaplók váltak semmissé, amikor kiderült, eltolják 2021-re az ötkarikás játékokat. Tetőzte a sportolók nehézségeit, hogy a korlátozások közepén kellett a fittséget megőrizni, ismét motivációt keresni, az új kihívásokhoz alkalmazkodni.

„Mindent feladtam 2020-ra, a tanulást, a barátokat, a szórakozást, és csak az úszásnak, a felkészülésnek akartam szentelni minden energiámat. Mostanra már kijelenthetem, ez nem volt túl egészséges. Az edzések tökéletesen mentek, hatalmas vágyak és álmok rajzolódtak ki előttem. Aztán elindult a lavina a világban. Már tudtuk, hogy a márciusban minden évben megtartott országos bajnokság elmarad, de az Olimpiai Játékok reménye még élt, azaz volt még cél. Aztán napról napra rosszabbodott a helyzet, a karantén időtartama meg folyamatosan növekedett. A tudatlanság volt a legrémisztőbb.” – meséli Késely Ajna válogatott úszó, Európa-bajnoki ezüstérmes, háromszoros ifjúsági olimpiai bajnok, junior világ- és Európa-bajnok.

„Majd kiderült: 2020-ban elmaradnak a tokiói versenyek, minden összetört körülöttem, s a bennem maradt munkát sehol nem tudtam kiadni magamból, de ezt a bánatot elterelte az érettségire való felkészülés, amire csak két hetem maradt, mert terveim szerint halasztottam volna az Olimpiai Játékok utánra. A pályafutásom leghosszabb szünete volt, nehéz volt új motivációt szerezni, mert a versenyek időpontjai teljesen kiszámíthatatlanok voltak. Egy valami menthetett meg minket ebből a helyzetből: az úszás szeretete…” – mondja az Allianz Hungária márkanagykövete.

Virtuális edző a nappaliban

A digitalizáció eddig is segítette a fizikai aktivitást, a hobbi szinten sportolók legalább fele használt már valamilyen okoseszközt teljesítménymérés céljából. A technológia azonban a jövőben még nagyobb szerepet játszik majd az amatőr és a profi sportolók életében. Az okosórák és más hordozható eszközök mellett a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) is lehetőséget teremt arra, hogy új sportélményeket szerezzünk, akár a nappalink kellős közepén. A hologram technológia segítségével pedig arra is lehetőség lesz, hogy személyes élménnyé és életszerűvé tegyük edzőnkkel a közös munkát, miközben valójában egyedül vagyunk az otthonunkban. Míg az intelligens jóganadrág például a csípőnél, bokánál és a térdnél elhelyezett szenzorok segítségével a megfelelő testtartásra is emlékeztet majd rezgésével. A nem is olyan távoli jövőben az említett, különféle technológiai megoldások segítségével hatékonyabbá válhatnak az edzések, csökkenhetnek a sérülések és akár az ideális étrendet is összeállíthatjuk egy vérvizsgálat és adatelemzés jóvoltából.

Chip a cipőben, jeladó a mezben

A vírustól függetlenül a sport évek óta sikeresen alkalmazza az új technológiai újdonságokat, sőt ez az egyik olyan szektor, amely a leginkább szorgalmazza újabbak megjelenését. A következő években intelligens textíliák segítenek majd az adatgyűjtésben, futócipőkbe elhelyezett chipek árulnak el információkat a teljesítményről. Csapatsportok esetében már most is elérhetőek olyan, GPS jeladóval ellátott mellények, mezek, illetve szenzorokkal kiegészített sportruházatok, amelyek a sportolás közben adatokat rögzítenek, ezek pedig a teljesítményről, testfunkciókról, légzésről, pulzusról, tüdőkapacitásról, fáradtsági szintről is sokat elárulnak. Az adatok elemzése után a mesterséges intelligencia alapú rendszer egyénre szabott megoldásokat tud felállítani, az pedig már az edző és a sportoló döntése, mennyire használják fel az információkat.

A virtuális valóság egyre inkább a mindennapjaink részévé válik, ennek már most itt vannak a jelei: