Mára többszörösen mutálódott a koronavírus, de vajon ezek ellen is hatásos az oltóanyag?

Borítókép: Mára többszörösen mutálódott a koronavírus, de vajon ezek ellen is hatásos az oltóanyag? Forrás: GettyImages
A Covid-19 kórokozójának tavalyi megjelenése óta a vírusnak már több mutációja terjed. Az oltóanyagot gyártó cégek a vírus genetikai szerkezetének megállapítása után azonnal elkezdték a gyártást. A kérdés csak az, hogy ha azóta mutálódott a vírus, akkor vajon hatékonyak-e az ellenük kifejlesztett védőoltások is.

A koronavírus járvány első hulláma alatt gyakorlatilag mindenütt ugyanaz volt a vírus felépítése, genetikája, mára azonban már koránt sincs így.

A járvány második, illetve néhol – például Amerikában- már harmadik hullámában a D614G kódra hallgató mutáns vírus terjed, amely gyorsabban képes az emberi légutakban szaporodni, és nagyobb hatékonysággal fertőz, terjedése pedig jelentősen felgyorsult.

A kérdés igazából az, hogy ha mutálódott a vírus, akkor vajon megváltoztatta-e az ellene készült védőoltások hatékonyságát is?

Sok védőoltás ad élethosszig tartó védettséget, de vannak olyanok vírusok, mint az influenzavírus, amelyet évente kell beadatni. Ennek oka pedig nagyrészt a vírus heterogenitása, illetve rendkívül gyors mutációs rátája. Az oltásokban levő vírustörzseket ezért szinte minden évben cserélni kell.

De mi a helyzet a Covid-19 kórokozójával? Évente kell majd oltani az ellen is? A válasz jelenleg az, hogy a már mutálódott és most domináns mutáns ellen, úgy tűnik védeni fognak a jelenleg fejlesztett vakcinák.

Az amerikai Pfizer és a német BioNTech fejlesztői már most hangsúlyozzák, hogy az ő technológiájukkal bármikor módosítható az oltóanyag, ha a vírus újabb változata jelenne meg, amely ellen már nem véd a most gyártott vakcina.

Ez minden bizonnyal igaz lesz a másik, engedélyezéshez közel álló vakcina, az amerikai Moderna által fejlesztett oltásra is, mivel alapvetően hasonló megoldáson alapul, vagyis a vírus örökítőanyagának (RNS) egy részét juttatja a testünkbe, ami ennek alapján legyártja a vírus emberi sejtekbe történő bejutásáért felelős tüskefehérjét, amit az immunrendszer felismer és antitesteket készít ellene. Ezek pedig megvédenek bennünket egy valódi vírusfertőzés ellen.

A többi oltóanyag nagy része más, de alapjaiban még mindig hasonló elven működik: az Oxfordi Egyetem és a brit AstraZeneca, a belga Janssen vakcinája és az orosz Szputnyik szintén a koronavírus örökítőanyagát, pontosabban annak egy részét juttatja a testünkbe, de nem közvetlenül, hanem egy másik, sokkal kevésbé ártalmas vírus segítségével.

Ettől jelentősen eltér a kínai út: a Sinovac gyár vakcinája a teljes koronavírust juttatja a szervezetünkbe, elpusztított formában. Ennek azért lehet jelentősége, mert így nemcsak egy konkrét vírusfehérje ellen készít az immunrendszer antitesteket, hanem a koronavírus minden komponense ellen. A kínai gyártó ugyanezen az elven készített vakcinát 2006-ban az akkor ugyancsak világjárvánnyal fenyegető H5N1 madárinfluenza ellen is.

Az első és legalapvetőbb különbség a Covid elleni védőoltások között, hogy van közöttük olyan, ami már egyetlen injekció után védettséget biztosít, és olyan is, amiből az immunitás kialakításához két egymást követő oltásra van szükség.

A Janssen vakcinájából és a Szputnyik V-ből például elég egy adagot beadni, míg a Pfizer és a Moderna vakcinájából két egymást követő oltás kell, az utóbbi esetében ráadásul egy hónapnak kell eltelnie a két dózis beadása között.

Forrás: index.hu

Mit tudunk a mai ismereteink alapján a koronavírusról? Nézd meg a galériában: