Pán Péter szindróma, avagy miért nem divat mostanában felnőni?
A Gyereklélek magazin korábbi cikke.
"Nemrég apámmal ebédeltem. Láttam rajta, hogy valamit nagyon mondani akar; valahol a paradicsomleves és a túrós csusza között ki is bökte, ami a szívét nyomta. Kislányom, mondd csak, lassan fontolgatod, hogy megállapodj valaki mellett, akinek esetleg gyereket szülsz? Netán egy házra gyűjtögetsz? Vagy most inkább a karrieredre koncentrálsz?" – záporoztak rám a kérdései. Én pedig csak kifejezéstelenül bámultam rá, a vállamat vonogattam és annyit mormoltam: hát nemtom’; pontosan úgy, mint ahogyan azt a kamaszok szokták. Azzal a kis különbséggel, hogy én 32 éves vagyok."
Barbara története nem egyedi. Egyre gyakrabban találkozni olyan 20-40 éves emberekkel,akik valahol a felnőttkor peremén kallódnak, a kamaszkorban rekedve – mondják szociológusok, akik a jelenséget Pán Péter szindrómának nevezték el. A mesében Pán Péter, a repülni tudó kisfiú soha nem akar felnőni, ezért Sohaországba viszi barátait; oda, ahol a gyerekek örökké gyerekek maradnak, ahol semmiért sem kell felelősséget vállalni, és ahol nem létezik olyan probléma, amit egy kis tündérpor ne tudna megoldani.
Más Y-ok pedig szingliként élik újra a kora húszas éveiket, átbulizva magukat középkorúságukba.
"A fesztiválok olyan élvezeti cikket nyújtanak, ahol komplexen, nagy választékban és hatalmas dózisokban érhetik el kedvenc „szerünket”, legyenek azok a „sztárok”, a társaság vagy akár a különböző kémiai szerek" – mondja Majer Balázs szenvedélybetegsegítő.
Elismeri, ennek fontos rekreációs szerepe van, ha mértékkel használjuk. Viszont, ha valaki állandóan elszalad a problémák és feladatok megoldása elől valami könnyebb, "puhább" viselkedési formába, megoldásba; akkor könnyen kialakíthat egyfajta álomvilágot, ahol az arányok, a realitásérzék eltorzulhat.
"A legtöbbször egyfajta belső ürességet, önbizalomhiányt kompenzálunk az intenzív erős ingerekkel, élvezetekkel" – véli a szakértő, aki szerint a mögöttes okok meglehetősen sokszínűek, és összetettek.
"A „felnőtté” válás időszaka is kitolódott, egyre többen élvezik a „mama hotel” előnyeit. Egy ilyen életformába nehezen fér bele a családalapítás fogalma, ráadásul az is egyre homályosabb, hogy ki mit ért ezalatt. A gyermekvállalást sokszor helyettesíti a közös állattartás, és a „válások” után nem a gyerekhez megyünk láthatásra, hanem a közös kis kedvenchez" – összegzi Majer Balázs, aki hét éven át a Hivatásőrző Ház mentálhigiénés munkatársaként dolgozott, manapság pedig egyéni segítéseket és terápiákat végez más csoportokban.