Ha már azzal segítünk, hogy azt megértetjük az anyákkal, hogy a császármetszés lehetőségét is számba érdemes venni B tervként; már az is nagy siker. 80 ezer szülésből minden harmadik baba császármetszéssel jön a világra. 41 százalékos császármetszés arány mellett nem lehet úgy csinálni, hogy én inkább átlapozom ezt a részt a szülésfelkészítő füzetkében, mert erről hallani sem akarok – vélekedik Kiss Verus.

Bár a Császárvonal kreatív vezetője és alapítója szerint érezhető a javulás a tudatosság terén, még mindig többen találnak rájuk a császármetszésük után, mint előtte. Akik az esetek körülbelül kétharmadában azért keresnek segítséget, mert valamilyen testi, lelki nehézséget éltek át a szüléskor – fűzi hozzá Verus. A hozzájuk érkező visszajelzések alapján szerinte azt lehet elmondani, hogy a császárosok nagyjából felének negatívak a tapasztalatai:

„Mindenki túléli, mit problémázol”

A kontrollvesztés például abból fakadhat, hogy senki nem mondja el, miért nyomkodják ott és akkor és úgy a hasát, vagy hogy miért kell a katéter; ahogyan arról sem beszélnek velük, hogy az első felállás mennyire fog fájni. Pedig pszichológiai tény, hogyha nincs információd, a fájdalomérzet is erősebb lehet. S ha ennek tetejébe mindenki beléd folytja a szót amolyan „mindenki túléli”, de „hiszen már jól vagy” típusú ráolvasásokkal; akkor te magad se fogsz erről beszélni. Hiszen, ha a külvilág azt erősíti, hogy nem szabad így érezned, akkor inkább csöndben maradsz, magadba zárod a nehézségeidet – vélekedik a Császárvonal alapítója.

Az anyák arról is őszintén beszámoltak, hogy sokszor magukra maradnak a szülés körüli érzéseikkel, s ritkán akad olyasvalaki, aki ítélkezés nélkül végighallgatná őket. Kevés az információ azzal kapcsolatban is, hogy a császármetszéssel összefüggő testi-lelki panaszokkal milyen szakemberhez fordulhatnának, de arról is minimális a tájékoztatás, hogy az érintettek merre is induljanak, ha szeretnének mindent megtenni a műtét utáni felépülésükért. Ezen tapasztalatok vezették a Császárvonal csapatát odáig, hogy megálmodják Hegmesék nevű kampányukat, mellyel a közvélemény és a szülés körüli dolgozók érzékenyítése volt a cél.

Verus szerint a hasi szülés egy fontos fogalom, kifejezés, amit évek óta igyekeznek bevezetni a köztudatba, s ez nagyon szépen elindította a gyógyulást a fejekben, a Hegmesék könyvük első kiadása pedig már el is fogyott.

A Hegmesék virtuális fotókiállításban - ami a könyv rövidített verziója - sem csak negatív élmények jelennek meg; éppúgy jelen van felhőtlen boldogság is. Ahány anya, annyiféle megélés, szülésélmény is van ezek mögött a vágások mögött, hiszen mindenki más múlttal, megküzdési stratégiával, császárindokkal és más körülmények között kerül a műtőbe. Nem minden császáros anya a punciját félti; van koraszülő, babáját elvesztő, orvosi okok miatt sürgősségi császáros; és még sorolhatnánk.

Sokan viszont hajlamosak skatulyázni, ami viszont rettentően sértő és bántó lehet azoknak, akik kilógnak ezekből a sokszor tévhiteken alapuló skatulyákból. Ha nem is értjük meg, elég lenne csak elfogadni megkérdőjelezés nélkül a másik érzéseit ahelyett, hogy az „én is pozitívan éltem meg, nem értem, hogy te miért nem tudod” típusú verdikteket vagdosnánk egymáshoz – hívja föl a figyelmet.

Ez ugyanakkor egy végeláthatatlan edukációs folyamat, hiszen folyamatosan érkeznek körénk is az információ nélküli, friss, császárral szült anyák, a körülöttük levő, régi szólamok mentén vigasztaló barátokkal, családtagokkal - teszi hozzá Verus.

Se a könyv, se a kiállítás nem azt üzeni, hogy készülj fel a betegjogaidból, vagy hogy harcolj a szülőszobán. Az értő olvasó sokkal inkább az anyák történeteiből fogja összerakni, hogy lehet, hogy neki pontosan azért volt pozitív élménye, mert ő már tudatosan ment oda, rákészült. A felkészülés, az applikációnk letöltése, olvasgatása tehát egy jó kis mankó lehet. Ezekben a szüléstörténetekben nincsenek nevek, kórházak megnevezve, nem mondjuk meg a tutit, nem szidunk senkit – az érzékeny olvasó, így a szülés körüli segítők a sorok között is összekirakózzák, mi is az üzenet.

Verus szerint viszont sose késő császáros heggel, szülésélménnyel foglalkozni, még akkor sem, ha az már távolabb került az időben. Legföljebb akkor egy kicsit tovább fog majd tartani.

Fontos lenne tudatosítani, hogy egy anya császáros szülése nem ér véget a varratszedéssel, mert ez annál jóval hosszabb távú jelenség. A császármetszés testi és lelki síkon is hosszan kihathat egy anya életére, későbbi gyermekvállalására, babájával való viszonyára, párkapcsolatára, szexualitására, egészségére, önismeretére, testképére, mindennapi gondolataira, az ellátórendszerrel kapcsolatos attitűdjére és egész családjára, a társadalom egészére is. Még ha erről keveset beszélünk is. És ne felejtsük: ezek a történetek és hegek bárki hegei lehetnének” – teszi hozzá.

Galériánkban egy szókimondó szüléstörténetet követhetsz végig, képregénykockába ágyazva