Mutasd a bizonyítványt, megmondom ki vagy! - Komolyan?!

Borítókép: Mutasd a bizonyítványt, megmondom ki vagy! - Komolyan?! Forrás: Getty Images
Nézd meg, írd alá, aztán csukd is be. Öleld meg a gyerekedet és vedd észre őt a számok mögött: milyen különleges és szeretnivaló. Innentől pedig kezdődhet is az igazi nyár.

Íme a bizonyítvány! Nem a fiamé. Az enyém. Van benne minden, 1 és 5 között. De nem ez a fontos, hanem a folyamat, ami a jól ismert sablonosításban mindig teljesen egyéni és személyes marad. Ki mondhatja meg, egy-egy osztályzat mögött milyen történet vagy munka rejlik, vagy hogy egy adott eredmény kinek mit jelent?

A közösség

Nem kezdem az őskorban, rögtön ugrom egyet. A fősulin nagyon jól éreztem magam – és ez már önmagában új élmény volt. Vizsgák előtt persze izgultunk, de nem volt szorongás, kötelező fejenállás osztályozás, sem megjegyzések: fura vagy és társai. Nehezen nyíló énem új barátokat, társaságot talált. A többség jófej volt, mert a huszas korosztály már kinőtte a gyerekkori ítélkezés és csúfolódás „ártatlan gonoszságát”. Ekkoriban élveztem igazán a tanulást, az iskolába járást. De lássuk azokat a számokat!

Az egyesek – és az a bizonyos Hármas

Elég jó tanulóként, és átlagos matekosként mélyvízbe pottyantam a főiskola első évben. Analízis-, operációkutatás- és valószínűségszámítás-szigorlatokkal, mint „kiszóró akadályokkal” kellett megküzdenem. Csak pislogtam. Pofonként érkezett életem első néhány egyese. Ez először sokkolt. Teljes kudarcnak éltem meg, magam alá kerültem tőlük. Aztán megedződtem. Rájöttem, hogy ezek átmeneti jelzések, és egyrészt van lehetőség a javításra, másrészt nem is kell tökéletesen sikerülnie mindennek.

Apámmal, aki sokat segített a felkészülésben, talán csak ebben az időszakban tudtunk megnyílni egymás felé: ő a tanításomban, én az együttműködésben fejeztem ki a szeretetem. Számunkra ez nem csak a matekról szólt, még ha el is játszottuk, hogy igen… Mikor megtudtam, hogy hármas lett a legnehezebb szigorlatom, épp a munkahelyem folyosóján sétáltam. Fura, milyen jelentéktelennek tűnő részletek ragadnak meg az ember emlékezetében. Alig beszélgettünk, de akkor azonnal felhívtam őt az eredménnyel, és száz év után először hallottam rajta, hogy örül valaminek. Még a hangja is mosolyog. Az a hármas az egyik legfontosabb osztályzat, amit valaha kaptam…

A folytatást ide kattintva olvashatod

Vekerdy Tamás gyermekneveléssel kapcsolatos gondolatait nem lehet elégszer olvasni. Galériánkban közülük szemezgettünk