Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a lelki szívósság, bennünk található küzdőszellem egyfajta velünk született szuperképesség, hogy bizonyos emberekben ez már alapvetően is megvan, ezért bírják olyan jól a megpróbáltatásokat. Ha azonban kicsit jobban megfigyeljük akárcsak a körülöttünk lévőket, rájövünk, a legtöbben sok-sok nehézségek árán jutottak el ehhez a lelki erőhöz, és nem ajándékba kapták a kezdőcsomagban. Ha pedig kicsit távolabbra nézünk, megláthatjuk azokat a nőket, akik tényleg a legrosszabb körülményekből küzdötték fel magukat, és ez tette őket erősebbé.

Az anyaotthonokban élő nők ereje

A Gyermekláncfű Anyaotthon Alapítvány több intézményben is segédkezik azért, hogy az ott élő nők is rádöbbenjenek a saját lelki erejükre. Gondoljunk csak bele, milyen lelki szívósság szükséges ahhoz, hogy egy édesanya, sokszor nehéz anyagi körülmények ellenére is összepakolja a gyerekeit és otthonról egy idegen helyre meneküljön a bántalmazó családja vagy párkapcsolata elől. Ezekben a nőkben születik egy szívósság, hogy tűzön-vízen át képesek harcolni a gyermekük és a saját boldogságukért. Bár ezt sokszor nem tudatosítják magukban, hatalmas lelki erővel bírnak. Erről a küzdőszellemről pedig mi is példát vehetnénk – és nem csak a hatalmas kríziseinkben. Ugyanis ez a fajta lelki szilárdság tanulható, fejleszthető, tehát nem biztos, hogy meg kell várni, hogy a körülmények fejlesszenek minket, mi is tehetünk azért, hogy erősítsük magunkban. Persze ilyenkor felmerül a kérdés, mégis milyen eszközökkel?

Nézzünk szembe az érzéseinkkel

Minél inkább menekülünk a nehéz érzésektől, annál később fogunk tudni megoldást keresni a problémáinkra. Az elzárt érzések egy idő után lelki és testi tünetek formájában is előjöhetnek, így minél később veszünk tudomást róluk, annál nagyobb kárt csinálhatunk velük. Ha felismertük és szembe merünk nézni, lehetőségünk lesz arra is, hogy átkeretezzük őket, és felmérjük, mit tehetünk azért, hogy megszűnjenek.

A cselekvés ereje

A nehézségekkel szemben a lejobb, ha a kezünkbe vesszük az irányítást és nem engedjük, hogy a körülmények áldozatai legyünk. Egy konkrét cselekvési terv, kiút tervezése a krízisből átláthatóvá teszi a helyzetet és reményt ad az alagút végén. Ha már látjuk, hogy merre lehet menni, azt is összeszedhetjük, mit kell tennünk azért, hogy odaérjünk. Ilyenkor aktívan küzdünk a problémával szemben.

Mozgósítsuk az erőforrásainkat

Az első és legfontosabb, hogy megleljük magunkban azokat a dolgokat, amelyek erőt adnak. Mindannyiunkban vannak erőforrások, csak egy-egy krízisben vagy nehéz helyzetben nem biztos, hogy azonnal meglátjuk őket. A hiányaink helyett az erőforrásainkra koncentráljunk és ne féljünk akár segítséget kérni a környezetünktől a probléma megoldásában. Ha nincs baráti, családi háló, a szociális intézményrendszer is segítséget nyújthat.

Fő az optimizmus!

Míg a negatív gondolkodás önbizalom-romboló, addig a pozitív gondolkodás erősíti az önbecsülésünket és segít reményt adni még a legsötétebb helyzetekben is. Biztosan volt már az életünkben megpróbáltatásokkal teli időszak. Abból hogyan jöttünk ki? Minden ilyen helyzet erősebbé, szívósabbá tesz minket. Keressük meg, korábban hogyan csináltuk!

Önszeretet gyakorlása

Fontos, hogy önmagunk felé is tudjunk empátiát mutatni, az önegyüttérzés pont ugyanolyan szükséges egy krízisben, mint amikor másoknak nyújtunk segítséget. Empátiával kell önmagunkhoz is fordulni. Nekünk is kell a támogatás! És ha nem a sérülésre fókuszálunk, hanem azt figyeljük, hogy mennyit fejlődtünk adott szituációban, azzal is erősebbé válunk. Ha pedig a megoldás közben vagyunk még, az önegyüttérzés segít abban is, hogy türelmesek legyünk magunkkal. Az otthonban az édesanyák egy-másfél évet is eltölthetnek, ahol a folyamatok során segítünk feldolgozni a traumákat, felismerni az erőforrásaikat, a lehetőségeiket és csak utána kerülnek oda, hogy megtervezzék a következőket.

A szöveg forrása, kapcsolat: www.azanyaotthon.hu

Lelki felfrissülésre vágysz? Nézd meg a lenti galériánkat! Mutatjuk, mi segíthet rajtad.