Talán sokunknak ismerős az érzés: tegnap még jól éreztük magunkat, másnap pedig még a szokásos feladatok is nyomasztó súllyal nehezednek ránk, amihez hozzáadódnak a közelgő ünneppel kapcsolatos teendők is: megtalálni a tökéletes ajándékot, felhívni a rokonokat, intézni a bevásárlást, kigondolni az ünnepi menüsort, kiválasztani a megfelelő ruhát, stb. Boldognak kellene lennünk. De nemhogy boldogok nem vagyunk, hanem kifejezetten tehernek érezzük az ünnepet és az azzal járó stresszes időszakot.

A karácsonyi időszakot kísérő stresszt és az az alatt jelentkező szorongást, szomorúságot, depressziót ünnepi bluesnak nevezzük. (A „blues” kifejezés jelentése vitatott, valószínűleg az embereket melankóliába taszító „kék ördögre” – blue devil – utalnak vele. A hétköznapi szóhasználatban a rossz kedélyállapot vagy depresszió szinonimájaként terjedt el). A christmas blues már az adventi időszakban elkezdődhet, és előfordul, hogy csak az új év elején ér véget. Az ünnepi blues-ban érintett embereknél szorongás, álmatlanság, negatív gondolatok, túlzott érzékenység, szomorúság, fásultság, ingerlékenység, elszigetelődés jelentkezhet.

Bár a szakemberek között nincs egyetértés abban, hogy valóban létezik-e ilyen tünetegyüttes, mégis, a karácsonyi blues több embert érint, mint gondolnánk. Ha jobban belegondolunk, talán ismerünk olyan embereket, akik különösen lehangoltak a karácsonyi időszakban. A karácsony nem mindenkinek a díszekről, az ajándékokról, a boldogságról szól. Paradox, de az ünnep gyakran magában hordozza a szomorúság és üresség érzésének pillanatait is.

Az ünnep tükröt tart elénk – ezt azonban nem mindenkinek bírja el a lelke. Összegez, számvetésre késztet, lelassít. A családi, baráti összejövetelek vagy épp ezek hiánya rámutat kapcsolataink minőségére. Arra, hogy tudunk-e, akarunk-e szeretetet adni vagy épp elfogadni. Egyáltalán: van-e kivel megosztani az ünnepet? A pandémia jelentősen átalakította a karácsonyi és családi szokásokat. Az eltérő nézőpontok miatt a családon belül újabb konfliktus- és stresszforrás alakulhat ki azzal kapcsolatban, hogy együtt vagy külön ünnepeljünk-e karácsonykor.

Az év vége nemcsak az ünnep, hanem az elmélkedések ideje is. Ilyenkor leltárt készítünk, felülvizsgáljuk a döntéseinket, a hónapok során átélt kellemes vagy kellemetlen eseményeket. Az év során elszenvedett veszteségek, legyen szó szeretett személy haláláról vagy gazdasági kudarcokról, ebben az időszakban még inkább felerősödnek. A túlzott nosztalgia a múlt iránt vagy a szeretteink hiánya, az elmúlt karácsonyok emlékei, a megoldatlan családi, kapcsolati problémák, a stressz, a rengeteg erőfeszítés, hogy az ünnep tökéletes legyen, az ajándékokkal kapcsolatos frusztráció, az anyagi gondok miatti szorongás, stb. mind olyan tényezők, amelyek lehangoltságot, depressziót okozhatnak a karácsonyi időszakban. Lehet, hogy klinikai értelemben ez az állapot nem jelentős, vagyis nem igényel gyógyszeres kezelést, de attól még valós, és hetekre vagy még hosszabb időre tönkre teheti a hangulatunkat és a gondolkodásunkat. (Figyelem! A karácsonyi időszakban jelentkező depresszió nem azonos a klinikai depresszióval. Az ünnepi blues időben korlátozott és helyzetfüggő, csak a téli ünnepek alatt jelentkezik, aztán eltűnik, miután visszatértünk a napi rutinhoz. A hangulatzavar, a szomorúság vagy depresszió pszichológiai eredetű. Vagyis történt valami a múltban, ami miatt az év ezen szakaszában depresszióba esünk. Fontos, hogy felismerjük a nehézségeket ebben az időszakban: elhúzódó vagy súlyos karácsonyi depresszió esetén mindenképpen kérjük szakember segítségét!)

Hogyan tudunk felkészülni az ünnepi bluesra?

1. Kezdjük kicsiben: hagyjuk, hogy magával ragadjon az ünnepi időszak örömteli, nyitott, ajándékozó hangulata. Vegyük észre a karácsonyi díszek és fények szépségét, a fenyőfa illatát, vagy egyszerűen csak azt, hogy milyen jó érzés megérkezni, bejönni a hidegről a meleg lakásba.
3. Ha nehéz időszakon megyünk keresztül, nehéz az örömöt megtalálni az életükben. De dönthetünk arról, hogy pozitívan vagy negatívan gondolkodunk. Ha például a múltban valami rossz történt az évnek ebben az időszakában, akkor ahelyett, hogy folyamatosan ezen rágódnánk, és átadnánk magunkat a szomorúságnak vagy a veszteségnek, inkább azokra az ünnepi tapasztalatokra emlékezzünk, amelyekben jól éreztük magunkat. Ha beleragadunk a múltban történt negatív tapasztalatokba, azzal megmérgezhetjük a mai élményeinket. Sokat javíthatunk a rossz hangulatunkon, ha egy kicsit megpróbálunk változtatni a hozzáállásunkon.
4. Ne essünk át a ló túloldalára! Nem kell mindenáron pozitívnak lenni. Az élethez hozzá tartoznak a negatív érzések is, ne nyomjuk el az azokat, ne büntessük magunkat, ha nem érezzük jól magunkat! Inkább próbáljuk meg elfogadni az érzéseinket. Legyünk együttérzőek magunkhoz is és próbáljuk megérteni a bennünk zajló érzelmi folyamatokat.

5. Tegyük könnyebbé az életünket azzal, hogy előre tervezünk. Amennyire csak lehet, válogassuk meg, hogy mivel és kivel töltjük a szabadidőnket. Kezdjük korán a napunkat, végezzük a feladatainkat a kisebb forgalmú napszakokban. Ne terheljük túl magunkat, és ne váljunk az ünnep mártírjává.

6. Felejtsük el az elvárásokat. Tényleg számít, ha nem sikerül kültéri lámpákat fűznünk a ház és az udvar minden felületére? Ha a karácsonyi bejgliket megvásároljuk, nem pedig magunk sütjük?

7. Jó, ha tudatosítjuk, hogy nem irányíthatunk mindent, ezért bármikor történhetnek váratlan események. De bármi baj adódik, próbáljunk meg felülemelkedni rajta, főleg, ha nem a mi hibánk.

8. Az ajándékok nem kötelezettségek: a karácsony értéke nem az ajándékok értéke. Próbáljuk megbeszélni a családtagokkal, hogy az igazi ajándék az együttlét öröme, nem pedig a drága ajándékoké. Akár közösen meg is határozhatunk egy összeghatárt, aminél többet nem költünk. A karácsonyi időszak ne a bankkártya lenullázása miatti aggodalomról szóljon.

9. A koronavírussal járó bizonytalanság és elszigetelődés csak fokozza a szorongást és a magányt. Igyekezzünk kapcsolatot tartani a körülöttünk lévő emberekkel. Ha nincs lehetőségünk a személyes találkozásokra, akkor az online térben történő „találkozások” vagy virtuális támogató csoportok is sokat jelenthetnek a magány enyhítésében.

10. Összpontosítsunk a jelenre: a múlt nem tér vissza, míg a jelen megtapasztalható. Most értékeljük a szeretteink, barátaink társaságát és szeretetét. Ne rágódjunk a múlton, ne elmélkedjünk túlzottan az élet problémáiról. Ne aggodalmaskodjunk a jövő miatt.

11. Az ünnep alatt is teremtsünk időt magunkra és arra, amit szeretünk csinálni. Ne gondoljuk, hogy önzőek vagyunk, ha magunkkal is foglalkozunk. Mi az, ami feltölti a lelkünket? Séta a városban, egy jó könyv vagy játék a kutyával? - sok lehetőség van. Éljük meg a jelent, élvezzük a zenét, a sétát, a beszélgetést.

12. Korlátozzuk a jelenlétünket a közösségi média felületein. Higgyük el, hogy jobban fogjuk érezni magunkat, ha nem mindig azt nézegetjük, hogy másoknak milyen az ünnepe. Sose fogunk jól lenni, ha folyton másokhoz hasonlítgatjuk az életünket.

Ha úgy érezzük, hogy közeleg az ünnepi blues, jusson eszünkbe, hogy ezek az érzések átmenetiek, előbb-utóbb túlesünk rajtuk. Tanuljuk meg felismerni és kezelni a kiváltó ingereket. Dolgozzunk azon, hogy átalakítsuk negatív szemléletünket és az ebből fakadó viselkedésünket. Ne felejtsük el: hatalmunkban áll alakítani a valóságunkat. Éljünk vele!