
„Biztosan tudom, hogy ebbe most belehalok!”- egy hipochonder teljesen hétköznapi mondata
Nemrégiben egy barátomtól megkérdeztem, hogy van, de azonnal tudtam, hogy hibáztam. Ő az, akinek ezt a kérdést tényleg nem szabad feltenni, mert azonnal kiderül, hogy beteg. Nem is kicsit, legtöbbször halálosan. Ha nem teszem fel a kérdést, akkor is elkezd beszélni az aggasztó egészségi állapotáról, a dolog megúszhatatlan, de legalább nem adom alá a lovat. Hipochonder, és ezt tudja is magáról, az állapota mégsem lesz ettől könnyebb számára. Időnként kinevetem kínomban, mert néha valóban vicces, hogy egy aprócska nátha mennyire kétségbe ejti.
- kérdezte tőlem Péter.
Szerintem nyögjél nagyokat, feküdj egy-két napot, aztán gyorsan gyógyulj meg, cserébe megígérem, hogy nincs semmilyen halálos betegséged, és túlélsz mindenkit. Ezeket a szavakat az elmúlt 26 évben rengetegszer elmondtam neki, de tudom, hogy ezzel nem enyhítem a szorongását. Mert ő tényleg komolyan gondolja, hogy a rák ott settenkedik a szervezetében, ha nem az a betegsége, akkor az épp aktuális nyavalyáját nagyítja fel óriásira. Nem viccel, hanem retteg. És elmegy az orvoshoz, aki megnyugtatná, de nem tudja. A negatív leletekkel sem. Borzasztó lehet saját magával is együtt élnie, egy testben.
A dolognak egyébként az a veszélye is megvan, hogy egyszer komolyan beteg lesz, de addigra már senki nem veszi komolyan…
Hírességek, akik komolyan hipochonderek voltak a legendák szerint
