Milyen mentális probléma a hikikomori, és miért növelte a világjárvány az ettől szenvedők számát?
Ez a cikk először az Éva magazin 2021-es téli számában jelent meg.
2010-ben japán kutatók riasztó társadalmi jelenségre figyeltek fel. Egyre nagyobb lett az olyan gyerekek és fiatal felnőttek száma, akik nemhogy az otthonukat, de még a szobájukat sem hagyják el.
Passzívan várják, hogy a szüleik behozzák az ételt, egyébként reggeltől estig interneteznek. Ezek az emberek nem kommunikálnak senkivel, nem járnak iskolába, nem sportolnak, nem vásárolnak. Sokan harminc fölött is együtt élnek a szüleikkel, munkahelyük nincs, vagy a világhálón keresztül keresnek pénzt.
Gyakran válnak depresszióssá, agresszívvé, kialakulhat náluk agorafóbia is. A jelenségnek Tamaki Saito pszichiáter 1998-ban adta a hikikomori nevet, amely szó szerint korlátozást jelent. A szakemberek egyelőre mentális egészségügyi problémaként és nem betegségként jegyzik, holott a kórosan hosszú elzárkózások számát valószínűleg a világjárvány is tovább növelte.