Borítókép: Milyen mentális probléma a hikikomori, és miért növelte a világjárvány az ettől szenvedők számát? Forrás: Getty Images

Milyen mentális probléma a hikikomori, és miért növelte a világjárvány az ettől szenvedők számát?

Nem, nem egy új játék neve. Egy már létező jelenség, amit a pandémia csak felerősített és ami azóta is egyre több fiatal szomorú valóságává válik.

Ez a cikk először az Éva magazin 2021-es téli számában jelent meg.

2010-ben japán kutatók riasztó társadalmi jelenségre figyeltek fel. Egyre nagyobb lett az olyan gyerekek és fiatal felnőttek száma, akik nemhogy az otthonukat, de még a szobájukat sem hagyják el.

Passzívan várják, hogy a szüleik behozzák az ételt, egyébként reggeltől estig interneteznek. Ezek az emberek nem kommunikálnak senkivel, nem járnak iskolába, nem sportolnak, nem vásárolnak. Sokan harminc fölött is együtt élnek a szüleikkel, munkahelyük nincs, vagy a világhálón keresztül keresnek pénzt.

Gyakran válnak depresszióssá, agresszívvé, kialakulhat náluk agorafóbia is. A jelenségnek Tamaki Saito pszichiáter 1998-ban adta a hikikomori nevet, amely szó szerint korlátozást jelent. A szakemberek egyelőre mentális egészségügyi problémaként és nem betegségként jegyzik, holott a kórosan hosszú elzárkózások számát valószínűleg a világjárvány is tovább növelte.

A koronavírus járvány valamilyen szinten mindannyiunk életét átírta. Galériánkban előtte-utána rajzokon mutatjuk meg, hogyan!