Ez most kivételesen nem ironikusan, hanem szó szerint értendő. Ne aggódj, nem arról a tégláról beszélünk, amelyik bármikor bárkinek a fejére pottyanhat, de rosszullét, sérülés esetén nem árt tudnod, hogy a mentők kiérkezéséig miként nyújthatsz gyors segítséget. Márkus Dávid orvostanhallgató, életmentő érdemérmes mentőápoló, az SOS Elsősegély vezetője naponta szembesül azzal, hogy az emberek nem mernek odalépni a beteghez, akinek néha ezen múlhat az élete.

1. Újraélesztés

„Az elsősegélynyújtás összes témája között ez a legfontosabb! – mondja határozottan szakértőnk. – Amikor valaki összeesik és leáll a keringése, akkor az újraélesztést még a mentők kiérkezése előtt, azonnal meg kell kezdeni. Ha bizonytalan vagy magadban és esetleg hibázol, akkor is kezdd el az újraélesztést! Hidd el, a beteg nem fog megsértődni azon, ha rossz kéztartással és nem az optimális ütemben nyomod a mellkasát. Ha valaki összeesett a közeledben és eszméletlennek tűnik, akkor lépj oda hozzá. Ha a helyszín biztonságos, fektesd a hátára, szólítsd meg, és kissé rázd meg. Ha erre nem reagál, hajtsd hátra a fejét és emeld meg az állát. Hajolj fölé és tíz másodpercen keresztül figyeld a légzését az arcán és a mellkasán. Ha nem lélegzik vagy csak horkolásszerű, akadozó légzésmaradványa van, valakivel hívasd fel a mentőket és azonnal kezdd el az újraélesztést. Térdelj le mellé és az összekulcsolt kézfejedet tedd rá a mellkas közepére, a szegycsont alsó harmadára. Nyújtott karral kezdd el a nyomásokat. 30 nyomás után 2 befújás következik (ilyenkor az orrát befogva, a levegőt mintegy 10 másodpercen keresztül fújd a szájába), de ha befújást nem végzel, csak folyamatos mellkaskompressziókat, az újraélesztés akkor is hatékony. Semmiképp ne hagyd abba a mentők kiérkezéséig!”

„Ma már a közösségi terek egy részén, az összes metróállomás forgalmi ügyeletén, a legtöbb bevásárlóközpontban, sportlétesítményben és iskolákban is van defibrillátor. Ez a készülék nem helyettesíti az újraélesztést, de jól kiegészíti. Ne félj a használatától, mert összesen legfeljebb 2 gomb van rajta és magától mondja az utasításokat. A kétgombos változatban az egyik a bekapcsoló, a másik a sokkgomb, az egygombosnál pedig csak a sokkgombot kell nyomni, amikor a gép erre felszólít.”

2. Eszméletlen beteg

„Ha azt tapasztalod az eszméletlen beteg fölé hajolva, hogy normális a légzése – azaz 10 másodpercenként 2-3 levegővételt észlelsz –, akkor fordítsd az oldalára. (Súlyos sérülés esetén azonban tilos!) Próbáld a lábát derékszögbe hajlítani, a száját kinyitni és várd meg, amíg a mentő megérkezik. A stabil oldalfekvés azért előnyös, mert megakadályozza, hogy a nyelv elzárja a légutakat és így az esetleges hányadék, vér, nyál is ki tud folyni.”

3. Görcs- vagy epilepsziás roham

„Ha a közeledben összeesik valaki, majd hirtelen rángatózni kezd, először ellenőrizd a légzését, mert az ilyen tünetek hátterében keringésleállás is lehet – magyarázza Márkus Dávid. – Hívd a mentőket! Ha a légzés normális, akkor az a legfontosabb, hogy a görcsroham, rángatózás, illetve megfeszülés közben próbáld védeni a testét a sérüléstől. Erre az a legjobb módszer, ha letérdelsz mellé és megemeled a fejét
a talajtól, és egészen a roham végéig tartod, hogy ne üsse be minden rándulásnál
a betonba. Amikor abbamarad a görcsroham, nagy valószínűséggel eszméletlen állapot következik. Ilyenkor újra győződj meg a normális légzésről és nézd meg, hogy nem sérült-e meg valahol. Amíg tart az eszméletlen állapot, addig – mint az előbb mondtam – fordítsd az oldalára, hogy szabadon távozhasson az esetleges hányadék, vér és a nyál. Amikor a beteg kezd magához térni, nagyon figyelj rá! Zavart lesz, nem tudja majd, hol van, és megpróbál elindulni. Ez többnyire nem sikerül, és még hosszú ideig eltarthat, míg teljesen feltisztul a tudata.”

„A lázgörcs fertőző betegségben szenvedő gyerekek körében fordulhat elő. A görcsre nem használ a lázcsillapító, mivel nem maga a láz, hanem a fertőzés okozza. A görcsroham mindenképp sürgősségi ellátást igényel. Amíg a mentő megérkezik, a görcsrohamos felnőttekhez hasonlóan a gyerekeket is óvni kell a sérülésektől.”

4. Ájulás

„Az ájulás az iskolai ünnepségek gyakori velejárója. Az évnyitón vagy évzárón a szemed előtt esnek össze a gyerekek, akik ott állnak a tűző napon, aznap még nem reggeliztek, nem ittak semmit, ráadásul a nyáron hirtelen megnőttek. A hőségben ácsorogva leeshet a vérnyomásuk, emiatt összeesnek. Szerencsére ez csak egy egyszerű ájulás. A legnagyobb segítséget ilyenkor az jelenti, ha lefekteted egy sima felületre, fölemeled a lábát és hosszú percekig tartod. Semmiképp se próbáld talpra állítani, mert akkor ismét összerogyhat. Sokan azt hiszik, ha friss levegőre viszik a gyereket, az majd segít, ennek azonban nincs sok értelme. Néhány perc után leengedheted a lábát, de feküdjön még egy negyedórát. Miután teljesen magához tért, lassan felültetheted. Ha nem sérült meg, nincs mellkasi fájdalma, nincs panasza, és biztos vagy benne, hogy banális, könnyen magyarázható ájulásról van szó, akkor a mentő is kihagyható, ám ha ebben bizonytalan vagy, inkább nézze meg a mentős szakember, és ő mondja ki, hogy ez csak egy egyszerű ájulás volt.”

5. Sztrók

„A sztrókot a szakmában agyérkatasztrófa néven említik – hangsúlyozza Márkus Dávid. – A betegség egy agyi ér elzáródásából fakad, ritkábban pedig vérzés okozza. Az a terület, amit az agyi ér ellát, kiesik a működésből, a tünetek emiatt jelentkeznek. Szélütés után a betegek úgy néznek ki, mintha be lennének rúgva. Lelassul a beszédük, nem tudnak szavakat formálni, zavartak, szédülnek, és nagyon sokszor nem képesek használni az egyik oldalukat. Előfordul, hogy ők maguk ezt észre sem veszik.
Gyanú esetén három dolgot kérj a betegtől.

1. Kérd meg, hogy mosolyogjon. Ha a szája nem szimmetrikus, az feltűnő jel.
2. Kérd meg, hogy beszéljen. Ha nem tud szavakat formálni, az szintén szélütésgyanús.
3. Végül kérd meg, hogy csukott szemmel a két kezét emelje előre tenyérrel felfelé és tartsa meg. A sztrókos beteg ilyenkor az egyik kezét lejjebb tartja.

Ha a háromból bármelyik tünet fennáll, akkor azonnal mentőt kell hívnod. Ez rendkívül időkritikus helyzet, a sztrók kialakulása után csak nagyon kevés idő áll a szakemberek rendelkezésére ahhoz, hogy feloldják a rögöt. Ha ezt nem sikerül megoldani, akkor megmaradnak a tünetek. Gyors segítség esetén azonban maradéktalanul helyreállhatnak az életfunkciók. Azt azonban még a mentő sem tudja megállapítani, hogy az adott esetben érelzáródásról vagy vérzésről van-e szó. A diagnózist a vérrögoldás előtt készített kórházi CT dönti el.”

6. Szívinfarktus

„Infarktus esetén a sztrókhoz hasonló problémáról van szó, ekkor azonban nem agyi ér, hanem a szív saját izmát ellátó egyik fontos ér záródik el. Az a terület, amit ellát, kiesik a működésből, és ez akár életveszélyes kórképet is okozhat. Számos tünete együtt és külön is előfordulhat. A szorító mellkasi (néha gyomortáji) fájdalom kisugározhat a bal karba, hátba, állba is, néha gyomortáji görcsös fájdalom tör elő. Gyakran szürkéssé válik a bőr, verejtékezés, szédülés, nehézlégzés fordul elő. Érdekes módon a cukorbetegek infarktus esetén nem éreznek fájdalmat, csak a többi tünetről panaszkodnak. Fontos, hogy bármilyen mellkasi fájdalom esetén azonnal hívj mentőt. Ne engedd, hogy a beteg elsétáljon a mentőkocsiig, hanem üljön le és várja meg, amíg érte mennek.”

7. Fejsérülés

„Ha valaki sportolás közben vagy az utcán elesik és megsérül a feje, az nagyon alattomos lehet. Előfordulhat, hogy beüti a fejét, majd jobban lesz, ám a koponyaüregben vérzés indul meg. Ebben az esetben a növekvő koponyaűri vérmennyiség napokkal később okoz csak eszméletvesztést, majd kritikus állapotot, amit csak az idegsebészeten tudnak kezelni. Egy kisebb agyrázkódás után is érdemes megfontolni, hogy mentőt hívsz-e. Ha az illetőnek hányingere van, hány, szédül, kettős látása van vagy rosszul érzi magát, szükséges lehet sürgősségi ellátás. Eszméletvesztés, illetve idős emberek, alkoholos befolyásoltság alatt álló vagy véralvadásgátlót szedő személyek balesete esetén ne gondolkozz, feltétlenül telefonálj!”

8. Hasi sérülések

„Sportolás, verekedés, magasról történő zuhanás esetén a hasüregben is elindulhat olyan belső vérzés, ami kezdetben nem okoz tüneteket. Az aránylag gyakori léprepedés még hosszú ideig felismerhetetlen, mert a lépet körülvevő kötőszövetes tok megfékezi a vérzést. Később azonban nem bírja a terhet és átszakad. Ennek megelőzésére minden esetben hívj mentőt, és amíg megérkezik, a sérültet fektesd megemelt felsőtesttel és térdben fölhúzott lábakkal.”

9. Szemsérülés

„Ha idegen test kerül a szembe, semmiképpen se próbáld eltávolítani, ezt hagyd az ügyeletes szemészetre. Ha vegyszer ment bele, azt azonban próbáld kimosni langyos folyó vízzel. A beteg fordítsa oldalt a fejét úgy, hogy a sérült szem legyen alul, így a víz nem csoroghat az ép szembe. Fedd le mindkét szemet kötszerrel, így induljatok a szemészetre, hiszen ha csak a sérült látószervet takarod le, akkor az ép szem mozgatása a sérült szemet is mozgatja.”

10. Erős vérzés

„Mindenekelőtt győződj meg a helyszín biztonságosságáról. Akár otthon, akár az iskolában vagy közterületen történik a baleset, fektesd vagy ültesd le a sérültet, aki már a vér látványától rosszul lehet, és ehhez járul még a fájdalom is. Emeld fel a vérző végtagot és nyomj kötszert a sebbe, majd helyezz fel nyomókötést – erre a steril kötszer az optimális – tanácsolja a mentőápoló. – A nyomáson van a hangsúly, mert a mentő megérkezéséig nyomni kell a sebesülést. A vérző seb miatt sok beteg rosszul lesz, sápadt, verejtékezik, hideg a bőre, szapora vagy gyenge a pulzusa. Ilyenkor a lába megemelésével javíthatod a keringését.”

11. Mérgezések

„Ha egy légtérben hirtelen több embernek kezdődik fejfájása, hányingere, szédülése vagy izomgyengesége, gyakran arra gondolnak, hogy elkapták egymástól az influenzát. A helyzet nagyon becsapós, mert – jó, ha tudod – ugyanezek a szén-monoxid-mérgezés tünetei is. Mire az áldozatokban tudatosul, hogy mi a probléma, addigra már rendszerint nem tudnak járni, aluszékonyak, erőtlenek lesznek és képtelenek elhagyni a házat. A mentők ilyenkor szoktak több holttestet találni egy házban. Gázmérgezés esetén a legfontosabb szabály, hogy te ne kerülj veszélybe! Nem szabad kockáztatni: hívd fel a mentőket, tájékoztasd őket a helyzetről és a bajtársak a katasztrófavédelemmel együtt mentik a bent lévőket” – mondja szakértőnk.

„Gyógyszer- és marószermérgezésnél semmiképp se próbáld hánytatni a beteget. Hívj azonnal mentőt, és amíg kiér, próbáld megtalálni, hogy a beteg mit vett be. Közben figyeld az állapotváltozását.”

12. Égés és forrázás

„A bőr felszínén súlyos sérülést okoznak a forró eszközök, folyadékok és persze maga a tűz is. Ilyen esetben azonnal hideg folyó víz alá kell tenni a sérült bőrfelületet és legalább 10–15 percig ott is tartani. A tejfölt jobb, ha elfelejted, mert hónapokig tartó fertőzést okozhat. A megégett, leforrázott felületre inkább laza fedőkötést alkalmazz a fertőzés ellen. Mindenképp forduljatok kórházi égési osztályhoz, ha a sérülés nemi szervet érint, ha ízület fölött van, ha másod- vagy harmadfokú a sérülés (hólyagok jelennek meg, vagy a bőr átég), ha elfertőződik vagy ha a sérülés nagy felületű. A légúti égés – valaki valami forrót lélegzik be, berobban a grill és forró gőz kerül a légutakba – azonnali mentőellátást igényel.”

13. Végtagtörés, rándulás, húzódás, ficam

„Úgy is mondhatnánk, hogy négy az egyben, hiszen általában a helyszínen nem lehet eldönteni, hogy pontosan melyikkel állunk szemben. Előfordul, hogy egyértelműen megállapítható a törés, de biztosat csak a röntgenfelvétel mutat ki – magyarázza a mentőápoló. – A tünetek minden esetben: fájdalom, duzzanat, elszíneződés és mozgáskorlátozottság. Egy csuklótörés esetén a kart kösd föl egy háromszögletű kendővel, és a sérültet kísérd baleseti sebészetre. Ehhez nem kell mentő. Más a helyzet a nyílt töréssel, vagy ha a sérült nem érzi a karját, a lábát, illetve nincs keringése. Semmiképp se próbáld nyújtogatni vagy visszarakni a helyére a végtagot, mert esetleg nagyon súlyos sérülést okozol, inkább segíts levenni a sérültről az ékszereit, mert ha megduzzad a karja, bedagadhat a gyűrű vagy a karkötő.”