„Döbbenetes élményben volt részem a minap, kutyasétáltatás közben; ezt szeretném megosztani veletek, a véleményetek érdekelne. Egy barátnőmmel voltam és már épp az utcánkba kanyarodtunk vissza, amikor egy hölgyet láttunk közeledni, egy látszólag visszahúzódó, félénk kutyussal. Amikor szembe találkoztunk, nagyon udvariasan és teljesen normálisan megkérdezte, nem bánjuk-e, ha a kis kedvence megszaglássza a mieinket, és hogy társulhatnának-e csak egy rövidke időre hozzánk; hogy a kutyusa szokja a társaságot.

Boldogan beleegyeztünk és barátságos beszélgetésbe kezdtünk. Mire a nő egyszer csak felém fordul és nekem szegezi, hogy mennyire cuki a hasam, hogy ő látja ám és hogy mikorra várom a babát….Hogy micsoda?! 55 éves vagyok, a változókor összes nyűgével, bajával, ráadásul feltűnően őszülni is kezdtem az elmúlt időszakban.

Egyébként is, az ilyesmiket soha nem értettem. Ha valamit, ezt aztán nagyon megtanultam; soha NEM kérdezünk rá mások testsúlyára, méreteire; vélt, vagy valós terhességére. Mert nem tudhatjuk, mi van a háttérben. Nem tolunk az arcába olyasmiket, hogy mikor jön a baba, meg hogy kisfiú, vagy kislány?! Persze mindenki magából indul ki, felteszem ezért is borított ki ennyire ennek a nőnek a tapintatlansága. Szerintem igenis az volt.

Amikor kiábrándítottam, hogy nem várok babát, csak van rajtam némi felesleg, akkor persze hebegve bocsánatot kért, de könyörgöm, miért kellett egyáltalán idáig eljutnunk? Ezúton is nagyon köszönöm neki, hogy így belegyalogolt a lelkembe. Ti mit gondoltok, csak én túlzom el a dolgot? Veletek előfordult esetleg már ilyesmi?” – tette fel a kérdést Melinda egy mami fórumon.

Galériánkban pedig olyan mondatokból válogattunk, amiket terhes nőknek nem ajánlott mondani