Az októberi és novemberi időszak számos vonatkozásban is a gyászról, a halálról és az emlékezésről szól. Október a perinatális gyász hónapja, aminek keretein belül a Baba Genetika Alapítvány idén is szívhez szóló módon emlékeztek meg az átsuhanó babákról. A hétvégén pedig sokan mennek le vidékre, látogatnak temetőket vagy csak gyújtanak gyertyát az otthonunkban.

Magyarországon talán a kisbabájukat elveszítő szülők gyásza az, amit a legnagyobb tabu övezi. Elképzelhetetlen fájdalom, amin ilyenkor egy szülő pár átmegy mégse kapják meg itthon azt a támogatást és teret, amire szükségük lenne. Sajnos elég nagy utat kell megtenni ahhoz, hogy társadalmi szinten beszélni lehessen változásról és előrelépésről, de talán egy-egy ilyen cikk vagy kezdeményezés apró, pici lépésekben előrelendíti a folyamatot.

Számos gyászfeldolgozást segítő rítus található már meg szakmai oldalakon, amiket akár a haláleset utáni években is el lehet kezdeni. Ezekből gyűjtöttünk össze párat a Perinatus oldaláról, ami leginkább a babagyásszal küzdő szülőkre koncentrál, de természetesen más esetekben is megoldást nyújthat.

A levélírás:

A perinatális gyász jelentős része a meg nem fogható, be nem teljesült kapcsolat jelensége miatt olyan súlyos. Ebben az esetben segíthet a veszteség feldolgozásában, ha a gyászoló megfogalmazza mindazt, aminek a lehetőségét elvesztette. Ilyen módon lehetőség nyílik egy fajta búcsúra is, amely a valóságban számos esetben nem történhetett meg.

A névadás:

Elvesztett baba vagy magzat elnevezése szintén segít számunkra, hogy megfoghatóbbá tegyük a veszteséget.

Naplózás:

A napló egy úgynevezett safe-place a gondolatainknak, érzéseinknek. Segít kigobozni érzéseinket, lehetőséget ad szívünknek, hogy beszéljen helyettünk. Azzal, hogy megfogalmazzuk érzéseinket, hangulatainkat, formába is öntjük azokat, így már nem árasztanak el minket. Ez az élet számos szituációjára igaz, nem csak és kizárólag a gyászolásra. Érzéseink szelídülnek mi pedig megkönnyebbülünk. Gondolataink esetleges tehetetlenségünk leírása segíthet az általunk keltett feszültség átmeneti vagy tartósabb enyhítésében. Magyarországon először ebben a hónapban jelent meg A szívünkben napló, ami kifejezetten a magzatukat vagy kisbabájukat elveszített szülőknek készült, hogy segítse őket, vezesse őket gyászukban, emléket állítson kisbabájuknak és lehetőséget adjon annak, hogy megtalálják babájuk helyét a családjukban és a szívükben.

Rajzolás és alkotás:

Sokszor nincs lehetőség megnézni vagy akár eltemetni babánkat. Ahhoz, hogy belső képünk alakulhasson ki, segíthet, hogy lerajzoljuk, ábrázoljuk milyennek képzeltük el.

Saját rítus kialakítása:

A gyászoló szülőknek sokszor szakember szokta javasolni, hogy szimbolikus módon búcsúzzanak el babájuktól. Ezek az események keretet adnak a gyásznak és lehetőséget nyújtanak egy kimondott búcsúra.

A november elsejei gyertya gyújtás egy ilyen rítus, amivel tisztelettel emlékezünk azokra, akik már nem lehetnek velünk. Emlékezzünk ezen a hétvégén hát ezekről az emberekről és értékeljük azokat, akiket nem csak szívünkkel ölelhetünk, hanem karjainkkal is.

Sokszor már a tudat, hogy nem vagyunk egyedül segít a lelkünknek egy kicsit, a galériánkban olyan ismert embereket nézhetsz meg, akik nyíltan beszélnek gyermekük szülés előtti elvesztéséről: