A lakásomra már nem jött fel, miután megtudta, hogy beoltattam magam
„Emlékszel még rám? Én vagyok az, aki folyton rólad leste a dolgozatokat a suliban. Iszonyatosan bosszantottalak vele. Rémlik már valami?’ – írt rám teljesen váratlanul ezzel a felültéssel egy első látásra egyáltalán nem ismerős srác a minap. Egészen véletlenül bukkantam rá az üzenetére is; a fotóját hosszasan bambulva azonban lassacskán derengeni kezdett valami. Ülök egyedül a szendvicsemmel a büfében, ránézni is csak lopva merek és borzasztóan irigykedem a többi lányra, amiért ők egy asztalnál ülhetnek vele. A fiú nem más, mint gimis éveim nagy szerelme; akiért végig epekedtem az utolsó évet; ám akkoriban ő még csak figyelemre sem méltatott. Pontosabban de; arra legalábbis jó voltam neki, hogy tényleg rólam akart lesni minden egyes felmérést, dolgozatot. De ezen kívül nem túl sok közös emlékünk van. Nem voltam benne az őt nyilvánosan csodáló lánycsapatban, nem lógtam velük az iskola után, „menőzni’ a közeli kis parkban és még sorolhatnám, mi mindenből száműztem leginkább én saját magamat azokban az években.
De vissza a szőke herceghez. Ezek után el nem tudtam képzelni, mi lehet ez a hirtelen, szinte a semmiből feltámadt érdeklődés, 10 évvel az érettségink után. De legyen, nagy nehezen belementem egy videocsetbe is. Utólag már nagyon nem bántam meg, hogy rendbe tettem a hajam és hogy sminkeltem;
Szó szót követtet, elképesztően jót beszélgettünk, a következő alkalommal már egy kiülős helyre is elmentünk, most, hogy végre lehet; ott folytattuk. Nagyon lelkes voltam, éppen lezártam magamban egy újabb, félresikerült kapcsolatot…minden nagyon jól alakult. Órákon át beszélgettünk. Gáboron is láttam az őszinte érdeklődést és azt, hogy most egészen más szemmel néz már rám is, végre nőként. S ha elhihetem neki, amiket mond, jó nőként. Úgyhogy vettem egy nagy levegőt és meghívtam magamhoz vacsorára. Nem vagyok egy nagy konyhatündér, de majdcsak összehozok valamit felkiáltással.
„A gimi óta utánad vágyakozom. De köztünk nem lesz szex. A legutóbb, amikor beszélgettünk, szóba került, hogy beoltattad magad..Nos én így nem igazán akarom, hogy testnedveket cseréljünk.."
Kétszer is visszaolvastam, jól értem-e, tényleg a covid elleni védőoltás miatt húzza be a vészféket és táncol vissza?! Ami, ha nem lenne, ki tudja, mi is mikor találkozhattunk volna személyesen, mert még simán lehet, hogy otthon, a karanténunkban üldögélhetnénk, és nyomhatnánk a zoom-randikat? Teljesen paff lettem, és azóta se igazán tudtam hova tenni a dolgot. Mostantól kezdve ez is egy ürügy lehet valakinek arra, hogy lepattintson? Az ellenkezőjéről már hallottam, ahol az egyik fél akkor dobta be a törölközőt még az ismerkedési szakaszban, amikor a másikról kiderült, nincs még beoltva és nem is tervezi. De hogy az oltásellenesség?!” Képtelen vagyok elhinni..” írja Zsófi.
És Te? Mit gondolsz? Hallottál már hasonló sztoriról, ahol a védőoltás állt egy kibontakozóban levő kapcsolat útjába?