A fehérjebevitelt gyakran a sportolással kötik össze, pedig az igazság az, hogy proteinre mindenképpen szükséged van, ha mozogsz rendszeresen, ha nem. Fehérjére - a szénhidrátok és zsírok mellett - alapvetően szükséged van a szervezeted egészséges működéséhez, hiszen minden sejtszinten lejátszódó folyamatban fontos feladata van.

Hogy kinek mennyi fehérjére van szüksége, az nem csak az adott ember súlyától, hanem életmódjától is függ. Napi szinten egy átlagos embernek kilogrammonként nagyjából 0,8 gramm fehérjét kell bevinni a szervezetébe (tehát egy 60 kg-os embernek 48 grammot), míg egy aktív sportolónak már 1,2-1,4 gramm körüli mennyiséget. Fontos tudni, hogy minél aktívabb az ember, annál több fehérjére van szükség.

A fehérjék 20 különféle aminosavból épülnek fel. Ezekből 9 az úgynevezett esszenciális aminosav, amiket a tested nem tud magától előállítani, így ezeket mindenképpen étellel kell bevinned. A köztudatban még ma is erősen él a tévhit, miszerint a növényi alapú fehérjék nem teljes értékűek, mivel nem tartalmazzák egyszerre mind a kilenc esszenciális aminosavat – ez az elképzelés viszont nem teljesen igaz. A valóság az, hogy egyrészt igenis léteznek olyan növények, amik mind a 9-et egyszerre tartalmazzál, másrészt azt is fontos tudni, hogy ameddig étrended tartalmaz különböző teljes értékű gabonákat, gyümölcsöket, zöldségeket és hüvelyeseket, addig szervezeted tökéletesen hozzá tud jutni az összes létfontosságú aminosavhoz. Sőt! A tested úgynevezett késői komplettálásra is képes, tehát nem is szükséges minden étkezés alkalmával teljes értékű fehérjét fogyasztani, ha kell a szervezet saját tartalékaiból is képes ilyen aminosavhoz hozzájutni.

Mennyi fehérje van az állati élelmiszerekben?

Azt persze senki nem akarja elvitatni, hogy az állati eredetű élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak fehérjét. Míg 100 gramm csirkehúsnak 23 gramm, ugyanennyi marhahúsnak 19, a sertésnek 21 gramm a fehérjetartalma. Egy darab főtt tojásban nagyjából 6 gramm fehérje van, egy deciliter átlagos, zsírszegény tehéntej fehérje tartalma pedig 3 gramm.

És akkor lássuk, mit is tudnak a növények…

Quinoa

A quinoa az egyik legjobb növényi fehérjeforrás, mivel mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza, amit a szervezet nem tud saját maga előállítani. Ezek közül kiemelkedően nagy mennyiségben tartalmaz lizint, metionint és treonint. 100 gramm quinoa 14 gramm fehérjét tartalmaz.

Szója

A quinoa mellett a szója is tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, ráadásul 100 gramm szójababban 37 grammnyi fehérje van, amivel rögtön maga mögé is utasította az állati eredetű élelmiszereket. Azt is fontos tudni, hogy a szója kitűnő B-vitamin forrás, magas a kálium-, a magnéziumtartalma.

Csicseriborsó

A csicseriborsó élelmi rostokban gazdag, lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz ezért nem dobja meg a vércukorszintet sem – tehát sokáig eltelít és ellát energiával. És persze az sem mellékes, hogy 100 grammban 19 gramm fehérje található.

Lencse

100 gramm lencse 25 gramm fehérjét tartalmaz – ami egy növényhez képest ismét csak szép teljesítmény. De gazdag még rostban, káliumban, folsavban, magnéziumban és vasban is. Mivel a lencsének tényleg elég magas a rostartalma, fontos, hogy mindig elengedő mennyiségű folyadékot fogyassz mellé, hogy elkerüld a székrekedést, puffagást más emésztési problémákat.

Szejtán

A szejtán vagy búzahús alapanyaga alapvetően a búzasikér, azaz a gabonafehérje, amely a búzamagban levő növényi fehérjékből áll. A szejtán is kiváló fehérjeforrás, 100 grammja 23 gramm proteint tartalmaz.

Mandula

A mandula kimagasló B2-vitamin-, kalcium-, magnézium-, foszfor-, cink- és vasforrás, valamint nagy mennyiségben található benne E-vitamin is. A többi olajos maghoz hasonlóan a mandula is bővelkedik fehérjében: 100 grammban 27,6 grammnyi van.

Spenót

A hüvelyesek és olajos magvakon kívül a zöldségek és gyümölcsök is tartalmaz fehérjét, csak kisebb mértékben. 100 gramm spenót például 2,3 gramm fehérjét tartalmaz, mellette pedig gazdag K-vitaminban, C-vitaminban, mangánban, magnéziumban, vasban, káliumban és kalciumban is.

Brokkoli

A brokkoli az alacsony energiatartalma mellett fehérjeforrásnak sem utolsó. 100 gramm 3,3 gramm fehérjét tartalmaz.

Sárgabarack

100 gramm sárgabarackban 1,4 gramm fehérje található, de azt sem árt tudni, hogy ebben a 100 grammban benne van még a napi C-vitamin-szükségleted 12 százaléka is.

Avokádó

100 gramm avokádóban 2 gramm fehérje található, továbbá gazdag folsavban, magnéziumban, rézben, vasban és cinkben.

13 híresség, akikről talán nem is gondoltad, hogy vegán, vagy vegetáriánus! Kattints a galériára: