Lapos volt a hasam, de cserébe egy idegroncs lettem

Borítókép: Lapos volt a hasam, de cserébe egy idegroncs lettem Forrás: Fotó: Unsplash/Marvin Meyer
Avagy hogyan csináltam ki magam annak érdekében, hogy végre elérjem a hőn áhított tükörképet. Az Éva magazin írása.

Teljesen klasszikus sztorim van. Kábé 14 éves korom óta fogyókúrázom. Minden hétfőtől és elsejétől. De persze jövő hét hétfőtől és a következő hónap elsejétől. Mint mindenki, én is mindig gyors és látványos eredményre vágytam és a kitartás nem volt a fogyókúrámra éppen legjellemzőbb jelző.

Aztán egyszer azt mondtam, hogy elég. Vége. Betelt a pohár. Nem voltam szakítás után, se nagyobb krízisben az életemben. Szimplán besokalltam a tükörképben látottaktól és attól, hogy mindig csak mondom, hogy majd lefogyok, de végül sose sikerült.

Úgyhogy egy csütörtöki napon, amikor épp a szokásos munka utáni, napvégi jutalom bezabálásra nyitottam a hűtőajtót, fogtam és visszacsuktam. És azt mondtam, hogy akkor ma már nem eszek. Helyette megcsinálok annyi felülést, amennyit tudok. Azt hiszem ilyen 40 körül sikerült.

Nem volt koncepcióm, taktikám, stratégiám, se menüm vagy edzéstervem. Azt találtam ki, hogy mostantól akkor eszem, amikor tényleg éhes leszek és lefelezem a korábbi adagjaimat. És mellette minden nap tornázom otthon annyit, amennyit bírok.

Tök jól ment úgy egy hónapig, le is ment 5 kiló. Aztán megállt a fogyás. Pedig még nem szerettem volna. Úgyhogy úgy döntöttem, tovább csökkentem az adagjaimat.

Nem volt igazából nehéz dolgom, mert ahogy szűkült össze a gyomrom és ahogy láttam magamon az eredményt, úgy egyre ritkábban lettem éhes és egyre kisebb adagoktól laktam jól. A végén már kábé a semmitől is.

De tényleg.

Két hónap múlva a napi menüm (addigra már volt): egy túró rudi és egy joghurt volt. És mellé úgy ezer felülés és minden nap torna.

Nem volt könnyű, de úgy éreztem, megérte, mert reggel nem kellett gondolkoznom, hogy mit vegyek fel, úgy éreztem, minden jól áll. Lapos volt a hasam, semmiből nem lógott ki a hájam, semmi nem szorított – épp az ellenkezője. Eleinte nagyon boldog, büszke és elégedett voltam.

A történet az evamagazin.hu oldalon folytatódik!