Néhány év alatt ugrásszerűen nőtt a depressziós esetek és az öngyilkosok száma a tinédzserek körében – ahogy a kütyüzéssel töltött órák aránya is. Van összefüggés?

Borítókép: Néhány év alatt ugrásszerűen nőtt a depressziós esetek és az öngyilkosok száma a tinédzserek körében – ahogy a kütyüzéssel töltött órák aránya is. Van összefüggés? Forrás: Getty Images
Szigorúan korlátozni kellene a képernyő előtt töltött órák számát a kamaszoknál – mondja egy pszichológus professzor.

Harmadával nőtt 2010 és 2015 között a depresszióval küzdő tinédzserek száma, nagyjából ugyanennyivel azoké a 13 és 18 év közöttieké, akik öngyilkosok lettek. Az öngyilkossági kísérletek száma 23 százalékkal nőtt öt év alatt az Egyesült Államokban. A klinikai pszichológusok összefüggést vélnek felfedezni a fiatalok mentálhigiénéjének járványszerű romlása és az okostelefonok, tabletek elterjedése között.

A Clinical Psychological Science nevű szaklapban megjelent egy tanulmány, amelynek szerzői szerint a depresszió, az öngyilkosság és az arra irányuló kísérletek aránya minden társadalmi osztályban, minden etnikumban és Amerika valamennyi államában nagyjából egyenlő mértékben nőtt. Jean Twenge, a kutatás egyik vezetője egy írásában iGen-nek (vagyis iGenerációnak – reméljük, a kifejezésnek nincs köze a magyar igen szóhoz) nevezte el az 1995 után született nemzedéket, amely nagyobb valószínűséggel esik a mentálhigiénés problémák áldozatává, mint a korábbi nemzedékek.

Twenge szerint az egyetlen lehetséges ok, amellyel magyarázni lehet a szomorú jelenséget, az okostelefonok és más kütyük használatának robbanásszerű terjedése. Minden jel erre mutat a pszichológus professzor szerint, aki úgy látja, hogy mivel 2010 után a gazdaság nem romlott, a munkanélküliség nem nőtt és a házi feladatok mennyisége sem emelkedett jelentősen, ezek a hagyományos stresszfaktorok kizárhatók. Ellenben az okostelefon-tulajdonosok száma 50 százalékkal nőtt csak 2012-ben, és 2015-re az amerikai tinik háromnegyede hozzáfért ilyen kütyühöz. Ezzel párhuzamosan nőtt a depresszióval küzdők és a magukra kezet emelők száma is. Ráadásul a képernyő előtt töltött idő növekedése konkrétan is köthető a mentálhigiénés problémákhoz. A kutatók úgy találták, hogy azoknál a tizenéveseknél, akik naponta öt vagy annál több órát töltenek a képernyő előtt, 71 százalékkal nagyobb valószínűséggel mutatható ki legalább egy öngyilkossági rizikófaktor (depresszió, öngyilkosságra vonatkozó gondolat, annak tervezése vagy maga a kísérlet), mint azoknál, akik csak napi egy órát kütyüznek.

Jean Twenge egyéb kutatásokra is hivatkozik, például olyanokra, amelyekben megkérték a részvevőket, hogy egy hétig ne jelentkezzenek be a Facebookra és aztán számoljanak be arról, hogy javult-e a hangulatuk. Kiderült, hogy már egy hét Facebook-mentes élet is javította az emberek kedélyállapotát. Ez a felismerés azt is cáfolja, hogy a depresszió nagyobb online jelenlétre sarkallná a felhasználókat: az összefüggés inkább a fordítottja ennek, vagyis inkább a képernyőbámulás okozza a depressziót és nem viszont.

A pszichológus hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nincs közvetlen összefüggés a mentális egészség és a kütyüzés között; egyszerűen elveszi az időt más hétköznapi tevékenységektől, például a személyes interakciótól a barátokkal – vagy a megfelelő mennyiségű alvástól. A maga részéről erőteljesen javasolja a szülőknek, hogy napi két órára korlátozzák a gyerekeik képernyőhasználatát.

Még nem korai elkezdeni, és reménykedjünk benne, hogy nem is késő
írja a kutató.

Régen minden jobb volt? Íme 18 dolog, amit a 2000-es évek tinédzserei értenek igazán: