83 év múlva kaphatnak ugyanakkora fizetést a nők, mint a férfiak

munkahely,férfi,nő,kutatás,egyenlőség,fizetés,Egyenlítő Alapítvány Forrás: unsplash
A nemek közötti kereseti rések alapján készült listán 144 ország közül a megszégyenítő 130. helyre került Magyarország. Az is igaz, hogy nálunk a nők eleve alacsonyabb fizetést kérnek egy állásinterjún, mint a férfiak.

A bevezetőben említett rangsort egyébként a Világgazdasági Fórum állította fel 2016-os jelentésében. A tendenciák alapján azt is megállapították a szakértők, nálunk majd csak 2102-ben teljesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve.

Ehhez kapcsolódóan az Egyenlítő Alapítvány nemrég tanulmányt tett közzé, melyben elsősorban arra keresték a választ, mit tesznek a magyar cégek a női munkavállalókért, és azért, hogy több nő legyen a vezetésben.

A felmérés a MOL csoport támogatásával és 16 magyar cég közreműködésével készült el, és kiderül belőle, hogy mind a felsővezetésben, mind a politikában továbbra is nagyon kevés a nő. Bár az állam nem gondolkodik kellően progresszíven ebben a kérdésben, azért a magyarországi nagyvállaltoknál már elindult a változás.

Ami a nemzetközi cégeket illeti, ők gyakran kapnak az anyacégtől támogatást a női munkavállalókat ösztönző programokra, ám ez általában nem jelent anyagi forrást. Szerencsére az itthoni leányvállalatok fontosnak érzik, hogy a nők is részt kapjanak a vezetésből, és tesznek is ezért – ez derült ki a kutatás válaszaiból.

A második Orbán-kormány (2010–2014) 16 minisztere közül mindössze egy volt nő,
a harmadik Orbán-kormánynak (2014–2018) kizárólag férfi miniszterei voltak,
míg a negyedik Orbán-kormányba (2018–) ismét bekerült egy női miniszter
a 12 férfi mellé. Az államtitkárok között valamivel kiegyenlítettebb
a helyzet: a második Orbán-kormányban 6, a harmadikban 9 nő volt, a
jelenlegi, negyedik Orbán-kormányban 10 nő tölt be államtitkári pozíciót,
ezzel 14 százalékra növelve a nők kormányon belüli reprezentativitását.

Mivel magyarázható a fizetési egyenlőtlenség?

Elsősorban társadalmi okokra vezethető vissza: a nők gyereket szülnek, ezzel megszakítják a karrierjüket, és jellemzően npi feladat az idős családtagok gondozása is. A munkára jelentkező nők többsége eleve alacsonyabb fizetést említ az állásinterjún, és ritkábban kérnek fizetésemelést is, mint a férfiak.

Mivel lehet ösztönözni a munkaerőpiacra való visszatérést?

Az egyik legnépszerűbb eszköz a csökkentett munkaidő. Így a kisgyerekes anyának, apának több ideje marad a családjára, miközben hatékonyan dolgozik. A legtöbb cégnél ez létezik, és igyekeznek az anyák visszatérését rugalmasan kezelni.

Mostanában sok helyen bevezetik a munkaidőkeretben a törzsidőt és a peremidőt is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak a munkaidő egy részét kell a munkahelyen tölteni. A gyes alatti bedolgozás lehetősége is nagyon fontos, mert így az otthon lévő szülő folyamatosan képben van, nem esik ki a céges ügyekből, és folyamatos az információáramlás.

Mi az a női kvóta?

Ez azt jelenti, hogy meghatározott számú nőt kell felvenni a cégbe, illetve a cég vezetésébe. Ez egy nagyon megosztó kérdés, ahogyan a válaszokból is látszik. Van olyan cég, ahol kvóta van arra vonatkozóan hány nőt kell felvenniük, akár a teljes munkavállalói számot, akár a menedzsmentet tekintve. Van, ahol elutasítják a kvótát, de a nők arányának növelésére. A kutatást végzők szerint az a leghatékonyabb, ha a menedzsment iránymutatása mellett a kiválasztás során van egy elv, például, hogy mindig legyen nő a felvételin.

Az Egyesület Államokban Kalifornia volt az első állam, ahol olyan szabályozást
vezettek be, amely kötelezővé tett egy minimális női kvótát a cégeknél.
A kaliforniai törvénynek egy norvég jogszabály szolgált mintául:
a skandináv országban 2008 óta van érvényben a 40 százalékos női kvóta.
A norvég példát később más európai országok is követték, emellett sok európai
cég önszorgalomból vezetett be hasonló kvótákat, amelyek hatására 2008 óta
több országban négy-ötszörösére növekedett a női felsővezetők száma.

Olaszországban például a 33 százalékos kvóták bevezetése után többségében
a korábbi tagnál magasabb végzettségű női utódok kerültek be az
igazgatótanácsokba. Hasonló volt a helyzet Norvégiában is, más országokban
azonban gyakoribb volt, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkező nőkre cserélték
le a korábbi tagokat.

Kérdés, egy női vezető tudja-e befolyásolni a cége bevételeit. Több felmérés
is arra mutat, hogy azok a cégek, ahol magasabb a női felsővezetők aránya,
nagyobb bevételt könyvelnek el és kisebb arányban keverednek bírósági
ügyekbe.

A 754 állami bölcsőde mellett mindössze 7 munkahelyi bölcsi van

Legalábbis ez derül ki a KSH adataiból. Miközben a cégek tudják, ismerik a jogi lehetőségeket és az állami támogatásokat, nagyon kevés helyen vannak meg a megfelelő körülmények a bölcsőde kialakítására, és azt is pontosan tudják, hogy egy óvoda vagy bölcsőde létesítése nem könnyű feladat. A gyerekmegőrzés megoldása nagyon sokba kerül, még támogatással is. A baba-mama szoba létrehozása az egyszerűbb feladat, ahol az anyuka szoptathat, pelenkázhat, esetleg a gyermek játszhat vagy alhat, sőt még értekezletek tartására is alkalmas lehet.

Mi hátráltatja a nők kinevezését?

A nők és a kisebbségek vezetővé választását leginkább a tudatalatti előítéletek nehezítik. Szerencsére ezek felismerése tanulható dolog, és a megkérdezett cégek többségénél van érzékenyítő tréning, vagy olyan képzés, amely a tudatalatti előítéletek felismerésére és kezelésére szolgál. Jó hír, hogy a felmérésben részt vevő cégeknél van lehetőség névtelenül jelezni bármilyen hátrányos megkülönböztetést a vezetés felé, és ezzel egyre többször élnek is a munkavállalók.