Az egyik legvitatottabb aspektusa az új koronavírusnak az, hogy a tünetmentes vagy enyhe tünetekkel rendelkező fertőzöttek milyen hatékonysággal képesek továbbadni a fertőzést. Ez a járvány kordában tartásának egyik legfontosabb szempontja is egyben (ugyanúgy, mint a tesztelés). A tünetmentesek fertőzőképességével kapcsolatos bizonytalanságok újabb kérdéseket vetnek fel, ezeket szedte össze most a wired.it.

Abban a tekintetben is vitatkoznak a tudósok, hogy milyen messze „ér el a vírus keze”; egyes tanulmányok szerint nagyobb térben képes terjedni, mint eddig gondolták, akár levegőn keresztül is, nem csak cseppecskéken át. Az Európai Járványügyi és Betegség-megelőzési Központ (Ecdc) fenntartja azonban, hogy a vírus elsődlegesen nyálcseppekben terjed, amelyek egy fertőzött és tüneteket mutató ember köhögése vagy tüsszentése révén kerülnek a levegőbe. Elsődlegesen, állítják, de nem kizárólag: minden jel arra mutat, írja közleményében az Ecdc, hogy „a vírus továbbadása akár két nappal korábban lehetséges, mint hogy megjelennének a tünetek; bizonytalan tehát, hogy a tünetmentes hordozók mennyire fertőznek pontosan.”

A WHO ugyanezeket a kérdéseket teszi fel: mik a fertőzés legfontosabb útjai. Az ő jelentésükben is az olvasható, hogy „annak a kockázata, hogy COVID-19-vel megfertőzött tünetmentes ember továbbadja a fertőzést, inkább alacsony”. Az „inkább alacsony” azonban nem jelent nullát, ráadásul az enyhe tüneteket produkáló páciensek külön kategóriába esnek. A WHO még hozzáteszi: „Számtalan Covid-19 vírussal fertőzött embernek vannak enyhe tünetei. Különösen a betegség első napjaiban. Ezért lehetséges a Covid-19 vírus által megfertőződni olyan ember által, aki például enyhén köhög, de nem érzi betegnek magát.” Az enyhe tünetekkel rendelkező emberek fertőzőképessége vélhetően nagyban hozzájárul a vírusfertőzés mechanizmusát övező bizonytalanságokhoz.

A Harvard Egyetem epidemiológusa, Eric Figl-Ding a Dél-Koreából érkező adatokat elemezve mutatott rá a fiatalokra mint kockázati tényezőre, akik a betegséget hordozhatják, éppen mivel nincsenek tudatában annak, hogy fertőzöttek.

Az olaszországi Veneto régióban található Vo’ Euganeo településen mindenkit teszteltek és az derült ki, hogy a fertőzött lakosság 70%-a tünetmentes. Őket, mint a fertőzés legveszélyesebb forrásait, azonnal elkülönítették. Vo’ Euganeóban így gyorsan esésnek indult az új esetek száma, ami megerősítette a feltételezéseket a tünetmentes fertőzésre vonatkozóan. Más elemzések, amelyeket Lombardiában folytattak, nem mutattak szignifikáns különbséget a tüneteket mutató, illetve a tünetmentes páciensek között abban, hogy milyen mértékben fertőztek tovább. Hasonló következtetésre jutott egy kínai kutatócsoport, amely vuhani fertőzötteket vizsgált, amint erről a New England Journalben közzétett tanulmányukban tudósítottak.

Külön elbírálás alá esnek a lappangás ideje alatt fertőző, később tüneteket produkáló, illetve a teljesen tünetmentes páciensek is. Sajnos ebben a tekintetben sincsenek konkrét bizonyítékok.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (Cdc) igazgatója, Robert Redfield a minap azt mondta egy interjúban, hogy akár 25% lehet azoknak a fertőzötteknek az aránya, akik semmilyen tüneteket nem produkálnak. Ez az adat, beleszámítva azokat, akik a tünetek megjelenése előtti 48 órában fertőznek, megmagyarázhatja, miért terjed ilyen gyorsan a vírus.

Mindez új megvilágításba helyezheti a maszkviseléssel kapcsolatos ajánlásokat is. A CDC, a WHO-val összhangban, csak betegeknek és ápolóiknak javasolja a maszk viselését kórházi környezeten kívül. Bár a fertőzés könnyebben terjed köhögéssel, a tünetek megjelenése előtti napokban is könnyen továbbadható a vírus. Ezért könnyen lehet, hogy a fenti ajánlások hamarosan felül lesznek vizsgálva.