Ám, aki hallott már szóbelit, az pontosan tudja, hogy ehhez a teljesítményhez olykor kacagtató kijelentéseken át bukdácsolva jutnak el a tanulók. Összegyűjtöttünk néhány mulatságos, máskor merész vagy egyszerűen csak túl izgatott kijelentést. Kellemes érettségizést mindenkinek!

Biológia

1. A vese az egy bab alakú szerv. A vese páros szerv. … (szünet) … A másik is bab alakú.

2. Tanár: Miért nevezzük ősszájnak?

Tanuló: Mert régi.

Tanár: Ősi, az igaz, de a funkciója is más.

Tanuló: Ja, persze! Ugyanott kakil, ahol eszik!

3. Tanár: A vírus organizmus?

Tanuló: Nem. Az a korona.

4. A madarak esetében ugyanazon a testnyíláson át távozik a széklet, a vizelet és a szaporítóanyag, például a tojás. Ezt nevezzük kalákának.

Történelem

1. Az AVH-sok éjszakánként csengőfrásszal fenyegették az embereket és fekete kocsival mászkáltak.

2. Tanár: Az AVH. Milyen rendőrség volt ez?

Tanuló: Rákosi biztonsági őrei.

3. Tanár: Mondjon példát az ilyen mesterségesen létrehozott városra! … (csend)… No! Hát ki volt Rákosi példaképe!

Tanuló: Sztálingrád! … Ja, nem, Sztálinváros.

4. Sztálinváros építéséhez mindenhonnan embereket toboroztak. Börtönökből meg ilyen helyekről.

5. Nagy Imre a nép oldalán állt, mert mindenkinek elege volt már ebből a kommunista rendszerből.

6. Tanár: Magyar felvilágosodásból tud-e példát mondani. … Az irodalomból is beemelhetsz nevet. … Költő és nyelvújító?

Tanuló: Ady Endre.

7. Tanár: Mikorra is esett ez az ’56-os forradalom?

Tanuló: 1956-ra.

Tanár: De melyik napra? … (csend) … Gondoljon bele! Ünnepnap ősszel! Nincs iskola!

Tanuló: Szombatra.

Nyelvtan

1. A hangok egymásra hatása nagyon fontos dolog, mert a hangok egymást szabotálják.

2. Az Ómagyar Mária-siralom egy verses formában megírt költemény.

4. Tanár: Mi az a szövegkoherencia?

Tanuló: Nem más, mint a szövegkohézió.

Irodalom

1. Mi a dráma? Amikor ketten veszekednek.

2. Radnóti itt a háborúra utal, és a versben egyre jobban megy lefelé a hangulat.

3. Az Antigonéban két szereplő van, az Antigoné és a másik… de persze vannak többen is.

4. Szabó Lőrinc mitikus költészetében minden állat a rossz emberi tulajdonságokat jeleníti meg. Például: „Testeden hollók s varjak marakodnak”. Vagy például a kukacok is.

5. Tanuló: A két novella tehát ezekben hasonlít egymásra. … És akkor folytatnám a nyelvtannal.

Tanár: Azért egyet kérdezhetek én is?

6. Arany János dolgozott például hivatalként.

7. Tanuló: A Himnusz páros rímekben íródott. Pl. „…magyart”, két sorral lejjebb: „kard”.

Tanár: Biztos, hogy az páros?

Tanuló: Annyira azért nem biztos.

8. Tanár: Hogy nevezzük, amikor a vers elején és végén szinte szóról szóra ismétlődik egy versszak? Mibe foglalja ez a vers egészét?

Tanuló: Egységbe. (keret helyett – a szerk.)

9. József Attila állandóan szerelmes volt. Sokat betegeskedett, élete vége felé krematóriumba is került.

10. Radnóti nem volt tipikus költő, mivel rendezett magánélete volt.

Közlekedés

1. A lóvasút lóval működött.

2. Tanár: Meséljen ezekről. Munkavégző hajók, áruszállítók, személyszállítók.

Tanuló: Szemétszállítók?

3. A talpfa régen fából volt. De most már talpbeton.

4. A szállodahajó célja a szórakozás.

5. Tanuló: Van elektromos és dízel hajtású vontató.

Tanár: Ma már ritka, de van egy harmadik fajta… (csend) … Elégetik a szenet, vizet forralnak vele, azzal hajtják.

Tanuló: Szénerőműű?

6. Az IC és a sima vonat között az a különbség, hogy a sima kalandosabb, mert több helyen is megáll.

7. Előbb kézzel hordták a köveket az úthoz. Aztán gépekkel.

8. Tanár: Kinek a nevéhez fűződik a magyarországi vasúthálózat fejlesztése?

Tanuló: Nem tudom, de a szobra ott áll a Keleti előtt.

Földrajz

1. A szokatlan nagy viharok hátterében ott áll az ember.

2. Tanuló: Vasúti csomópont Ukrajnába? Hááát. Nem tudom…

Tanár: (kissé mérges) ZÁHONY!

Tanuló: Jaaaa! Ott van Záhony!

3. A ciklon, amikor gyorsan változik az idő. Az anticiklon az ellentéte, amikor lassan változik.

Galériánkban olvass sztárokról, akiknek nincs érettségije!