Mit mond a törvény?
A tankötelezettségről az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény rendelkezik. A szülőnek csupán két dologban van önálló döntési jogosultsága: egyrészt kérheti, hogy gyermeke akkor is kezdje el szeptemberben az iskolát, ha még nincs hat éves, de december 31-ig betölti. Másrészt dönthet arról is, hogy a gyerek a tankötelezettséget iskolába járással vagy magántanulóként teljesíti-e. Más kérdésekben azonban, – mint például az iskolakezdés halasztása – a szülő nem dönthet önállóan.

„Arról, hogy a gyermek iskolaérett-e, elsődlegesen az óvoda jogosult véleményt nyilvánítani” - mondja a pszihológus. „Ha az óvoda és a szülő véleménye nem egyezik, akkor a lakóhely szerint illetékes Nevelési Tanácsadó dönt a gyermek iskolaérettségéről. Speciális helyzetekben, illetve ha a lurkó sajátos nevelési igényű, akkor az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt. Az ő szakvéleményük hatósági szakvéleménynek számít.”

Az iskolaérettség alapvető feltételei
A gyermekek különböző ütemben fejlődnek, így nagy eltérések lehetnek köztük. Ez egyaránt vonatkozik a mentális és a szociális fejlettségre. Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben is említettük, csemeténknek elég érettnek kell lennie ahhoz, hogy megküzdjön a teljesítményre vonatkozó új elvárásokkal. „Fizikailag az a gyermek számít érettnek, akinél már bekövetkezett az első nagyobb megnyúlással járó alakváltozás – magyarázza Bojti –, hozzávetőlegesen eléri a 110 centit és a 18 kilós súlyt, megindult a fogváltás, megfelelő a fizikai erőnléte pl. az egy helyben üléshez, valamint megállapítható a jobb- vagy balkezesség.”
A pszichés tényezők közül a megismerési funkciók (a figyelem, az érzékelés-észlelés, az emlékezet, a gondolkodás megfelelő fejlettsége, illetve az érzelmi és szociális érettség) teszik alkalmassá a gyermeket arra, hogy megfeleljen az iskolai követelményeknek. „Az iskolaérett kiskölyök fenn tudja tartani a figyelmét 15 percig, beszéde tiszta, és képes összetett mondatokat használni. Emlékszik a korábban látott és hallott élményekre, képes rövid versek, mesék megjegyzésére, megtanulására, a kapott utasítások követésére. Kialakult a szabálytudata, feladattudata, betartja a felnőtt által adott utasításokat.”

Milyen következményei lehetnek annak, ha a gyerek idejekorán kezdi az iskolát?
Az éretlenség egyik legnagyobb veszélye, hogy könnyen peremhelyzetre kerülhet a tanuló az osztályban. „Egy alacsony növésű, infantilis lelkületű kisgyermek hamarabb kiközösítés, csúfolódás áldozatává válhat. Könnyen egy osztályba kerülhet egy 6 és egy 8 éves gyerkőc is, ebben az életkorban ez még túl nagy különbségnek számít” – véli a pszihológus.
Az általános iskola által támasztott elvárásoknak szintén nehezebben felel meg egy éretlen gyerkőc. Ha nem tud eléggé koncentrálni, ügyetlenebb, fáradékonyabb a társainál, hamarabb él meg kudarcokat a tanulás kapcsán, és így súlyosan sérülhet az önbizalma. Ennek akár hosszú távon is lehetnek következményei.

További érdekességeket olvashattok a gyerekneveléssel kapcsolatban Bojti Andrea blogján.

Szöveg: Ribánszky Ágota, fotó: Europress, Éva magazin