Eszteréknél a jó logisztika a rend alapja.

Sportos ifjúkorotokat ma a gyerekeitek folytatják. Hogyan, milyen szempontok szerint választottatok sportágat nekik?
Aktívan, mozgásban töltjük a szabadidőnket, a gyerekek már több sportággal megismerkedtek. Vannak mozgásformák, amelyeket gyerekkorban lehet igazán elsajátítani – felnőttként is meg lehet őket tanulni, de akkor már nem válnak kitörölhetetlen készséggé. Ilyen asíelés, az úszás, akorcsolyázás. A rendszeres sport kiválasztásához tudatos döntésre volt szükség: Gergő fiunk esetében ez a hoki lett. Erős akaratú, energikus személyiségéhez kerestünk megfelelő mozgást, egy határozott kisfiúnak ugyanis jót tesz a csapatszellem, az alkalmazkodóképesség, acsapat érdekeit szolgáló alázat. Ovis korában úszott is, s még az iskola megkezdése előtt elkezdett dzsúdózni. Kislányunk, Emília is megtanult két és fél éves korában korcsolyázni, az úszásból nála mára szinkronúszás lett. A gyerekeknek mindennap van edzésük, és ami kimarad tanév közben, azt nyári táborokkal pótoljuk. Így tanultak meg lovagolni is.
A szeptember minden anya rémálma, hiszen a tanév első hónapja jószerivel rámegy az egyeztetésekre, a napirend kialakítására.
Nekem is szeptemberre esik a legtöbb szervezés. Amikor már látom, minek kell beleférnie a hétköznapokba, leülök, és alaposan átgondolva, mátrixszerűen osztom be a délutánokat. Az edzések a város különböző pontjain vannak, ezért internetes útvonaltervezővel dolgozom, kiszámolom, mennyi időre van szükségünk eljutni egyik helyről a másikra. Amikor már naponta hozom-viszem a gyerekeket, nincs bennem görcs és feszültség, hogy idejében odaérünk-e.
Gergő tavaly ment iskolába, Emília idén kezdi az első osztályt. Atavalyi tanévkezdéskor mi volt a legjobb tapasztalatod?
Annak örülök a legjobban, hogy mivel tényleg kiegyensúlyozottan, kipihenten és feltöltődve ment Gergő iskolába – nagyon ügyeltünk rá, hogy így legyen –, már az első nap olyan dolgokra tudott figyelni, és vele együtt én is, amit a magam részéről a legfontosabbnak tartok: megismerkedtünk a többi gyerekkel (és szüleikkel), bejártuk együtt az iskolát, beszélgettünk a tanító nénivel.
A szükséges eszközöket mikor vetted meg Gergőnek? Nem kellett sorban állnod a papírboltban szeptember 2-án este 7 órakor?
Szerencsére nem! Az iskola, ahová közben Emíliát is beírattuk, pontos listát ad a szükséges felszerelésről, ezeket folyamatosan be tudtam szerezni. Előre végiggondolom a ruhatárukat is, előfordult, hogy már májusban megvettem atornacipőt. Sok mindent az interneten keresztül vásárolok, így a gyerekek iskolatáskáját is. Ezzel megspóroltam az érzelmi választásból fakadó vitát, praktikum és kényelem alapján döntök. Sőt, mivel együtt rendeltem meg mindkettőjüknek, kedvezményt is kaptam.

Nélkülözhetetlen tárgyak

A net ezek szerint sokat segít.
Minden kérdést szeretek alaposan körbejárni, és erre az internet a legjobb eszköz. Amikor az oviban felmerült, hogy valamilyen tevékenységgel le kellene kötni Gergő szerteágazó érdeklődését, utánaolvastam a témának. A kapott információk birtokában végül sakkozni kezdett. Az pedig személyes beszélgetések és szervezések eredménye lett, hogy hamarosan aközelünkben is alakult sakkovi.
Az egyetem elvégzése után egy multinál dolgoztál, szépen ívelő karriert hagytál félbe, hiszen az elmúlt években a családodnak élsz.
Akkor szakítottam a multinacionális nagyvállalattal, amikor aférjem saját céget alapított. Együtt dolgozunk, igaz, agyerekek mellett én jóval kevesebbet, bár vannak feladatok, amelyek csak az enyémek: adminisztráció, számlakezelés satöbbi. Aháztartás, a gyerekek és így mindannyiunk életének aszervezése és kézben tartása teljesen lefoglal, nyugodtan mondhatom, hogy nem unatkozom.
Mikor vásárolsz? Szoktál főzni? Hogyan tudsz gondoskodni agyerekek egészséges táplálkozásáról?
Változó, hogy mikor vásárolok. Van úgy, hogy a gyerekek edzése alatt intézem, de hazafelé is beugrunk egy-egy kedvenc boltunkba, például apékségbe, ahol este is van friss kenyér. Agyerekeknek mindig viszek uzsonnát, így az autó sokszor úgy néz ki, mint egy mozgóbüfé. Főzni elég jól tudok, az édesanyámtól rengeteget tanultam, gyerekkoromban gyakoriak voltak nálunk a nagy vendégeskedések.
Az edzésekről későn értek haza: mire jut még idő?
Negyed nyolcra érünk haza, és ha nagyon fáradtak a gyerekek, akkor irány a gyerekszoba és a közös mesélés. Ha éhesek, percek alatt összeütök valami frisset. Ilyenkor együtt eszünk, és megbeszéljük a nap eseményeit. A gyerekek megtanultak hatékonyan kommunikálni, tudják, hogy ezek azok a percek, amikor elmondhatják, mi a szívük vágya. A sport segít nekik atudatosságban.
Jut még időd sportra, hobbira?
A bikram jógát mostanában fedeztem fel, és nem tudom annyiszor csinálni, ahányszor szeretném. Régi, egyetemista barátnőimmel havonta találkozunk, megbeszéljük a problémáinkat, sok jó ötletet kapunk egymástól. Esténként imádok varrni, alkotni, ilyenkor valóban abban lehetek kreatív, amit a legjobban szeretek.

Szöveg: F. Nagy Ágnes, fotó: Galgóczy Németh Kristóf, smink: Webber Krisztina. Ez a cikk a 2011. évi szeptemberi számban jelent meg. Minden jog fenntartva.