Fiúnadrág? Lánynadrág?

Borítókép: Fiúnadrág? Lánynadrág?
Szerkesztőnk tanulságos története a "gyerekdivatról".

Hétvégén egy kerületi gyerekruhabörzén vadásztam jó cuccokra. Óriási volt a kínálat, nehéz volt magamat visszafogni. Volt, aki ömlesztve árulta a kinőtt, használt gyerekholmit, volt, aki hozott magával állványt, s minden darab kis vállfán kellette magát, s volt, aki kisebb kupacokba rakva, kor és nem szerint csoportosítva kínálta a portékát.


Fotó: Instagram


A kor és nem szerint áruló anyukával hosszasan válogattunk a ruhahalomban, minden darabhoz hozzáfűzött egy-két buzdító szót, ilyeneket: „hú ezt nagyon szerettük, ez volt a kisfiam kedvence” vagy: „ezt remekül ki tudtuk használni, mert...”. És akkor megakadt a szemem egy kockás kertésznadrágon. Ezt kérem. Fiúnak lesz? Nem, lánynak. Ajjaj! Miért, kérdeztem, akkor nem adja? Hát én ezt bizony csak akkor adtam rá a lányomra, ha magunkban voltunk otthon, de ha vendégek jöttek, akkor nem. Hogyan? Hát ha egyszer jó, kényelmes, praktikus, jól áll stb., akkor milyen szempont jöhet még szóba egy egyéves gyereknél? Hát tudod, az embereknek mégis csak vannak elvárásaik, s megszólnak – mondta rendkívül meggyőző erővel.


A híres-hirhedt kockás nadrág...

Megvettem a nadrágot négyszázért. (És egy másik helyen vettem még egy farmerszoknyát és egy farmernadrágot, meg két bodyt, meg egy sapkát is. Összesen kettőezer háromszázért.) Nagyon elégedett voltam, s csak reménykedem, hogy nem fogják megszólni sem a vendégek, sem a játszótéren más anyukák a kis egyévest majd a kockás nadrágjában.

Szöveg és fotó: Betlen Katalin