21 évvel ezelőtt, amikor a feleségem terhes lett a fiunkkal, majd kiugrottam a bőrömből. Alig vártam, hogy a kezemben tartsam és hogy mindent megtaníthassak neki. Mindkettőnknek jó, bár elég zúzós munkája volt, így egy pár hónap után már csak én kerestem kettőnk közül, a párom pedig otthon pihenve várta a kis jövevényt. Amikor elérkezett a kilencedik hónap, hirtelen azt sem tudtam, hova kapjak.

Amikor megszületett a kisfiam, végtelenül boldog voltam, ám emellett valami más is eluralkodott rajtam: a kétségbeesés. Állandóan feszült voltam, nehezen kaptam levegőt, szédültem, sokszor olyan halál félelmem volt, hogy biztosra vettem, hogy ennyi volt. A feleségem, ahelyett, hogy a gyermekünkkel foglalkozott volna, engem pátyolgatott, először még ő sem tudta mi bajom lehet. Aztán amikor egyik nap erős szorítást éreztem a mellkasomban és azt hittem szívinfarktusom van, kihívtuk a mentőt. Bevittek ugyan a kórházba és kivizsgáltak, de már az odaúton megmondták, hogy ez bizony pánikbetegség.

Számunkra teljesen új volt akkor ez a fogalom, - ma már sajnos egyre többen szenvednek tőle-, de örültem, hogy megmaradok és igyekeztem mindent megtenni, hogy jobban legyek és segíthessek a gyereknevelésben. Minden héten kétszer jártam a pszichiátriára és egy gyógyszerre is beállítottak, amit a mai napig kis dózisban szedek. A történetemmel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy időben észrevedd magadon a tüneteket és hogy merj segítséget kérni!

A pánikroham és pánikbetegség leggyakoribb tünetei:

<<Pánikroham a legváratlanabb helyzetekben törhet ránk, nem kell feltétlenül stresszes állapotban legyünk.

<<Leggyakoribb tünetei: légszomj, fulladás, mellkasi fájdalom, szédülés, ájulás, izzadás, zsibbadás, halál félelem.

<<Tünetei általában 10 perc alatt elérik csúcspontjukat, de ennél lehet jóval kevesebb, vagy több idő is (akár 20-30 perc is), amíg úgy érezhetjük, hogy elvesztettük a kontrollt.

<<Előfordulhat fájdalmas érzés és zsibbadás a karokon, lábakon és ujjakon is.

<<Irracionális félelmet tapasztalhatunk. A felgyorsult légzés miatt például gyakran azt képzelhetjük, hogy meg fogunk fulladni.