Budapest egyes kerületeiben olyan nagy a túljelentkezés az önkormányzati óvodákba, hogy aszülőknek komoly feladvány valahogy felvetetni csemetéjüket a „körzetes” intézménybe. Szerencsések vagyunk, ha több ovi közül választhatjuk ki azt a helyet, ahova hosszabb ideig fog járni agyerek, mint amennyit eddig a világon töltött.

Szempontok a döntéshez:
1. tájékozódás. A települések, kerületek honlapjairól, kiadványaiból (ahol van ilyen) gyűjtsünk össze minden fellelhető információt akörnyékbeli óvodákról.
2. terepszemle. Sétáljunk is el az intézményekhez. Már abból sok minden kiderül, amit az udvaron látunk: például durvák-e a gyerekek egymással, és ha igen, hogyan reagál az óvónő. Bemehetünk reggel vagy délután az épületbe. Figyeljük meg, milyen érzésünk támad: nyugalmat sugároz-e a hely vagy zűrzavaros viszonyok uralkodnak? Alegtöbb óvoda tart nyílt napot, ahol megismerhetjük az óvónőket. Az őszemélyük a legfontosabb minden szempont közül!
3. Mozgástér. Nagyon fontos acsoportszobák, az öltözők és az udvar mérete. Van-e tornaterem?
4. Közelség. Gondoljuk át, hogy mihez kell közel lennie az ovinak. Az otthonunkhoz? Anagyobb testvér iskolájához? Esetleg a nagyszülőkhöz vagy amunkahelyünkhöz? Ha ez utóbbi mellett döntünk, gondoljuk át, hogy más is el tudja-e hozni a gyereket, ha nekünk közbejön valami. Egy nagyvárosban ritka, hogy gyalogosan elérjünk A-ból B-be, de jó tudni, hogy különleges élmény gyereknek és szülőnek egyaránt, ha közös sétával indul a nap az oviba, és ha délután hazafelé bandukolva nyugodtan megoszthatjuk egymással élményeinket.
5. Nyitva tartás. Lényeges szempont, hogy a munkaidőnkkel összhangban legyen az óvodai nyitva tartás, és érdeklődjünk előre arról is, hogy nyáron bezár-e az intézmény hosszabb időre.

A magánóvodák szolgáltatásai 60–160 ezer forintba is belekerülhetnek havonta – ezért az összegért egyes helyeken csak annyi többletet kapunk, hogykisebb létszámú csoportokban foglalkoznak a gyerekekkel. Ezt persze semmiképpen ne becsüljük alá: vitathatatlan, hogy a gyerekeknek könnyebb és jobb egy 8–10 fős csoportban eltölteni a napot, mint egy 25 fős közösségben. Kisebb létszám esetében az óvó nénik szeretetéből és figyelméből is több jut.

De választhatunk az extra szolgáltatások alapján, mint például a bió étkeztetés, az idegen nyelvű foglalkozások vagy a sportolási lehetőségek. Mindenki maga tudja, hogy elegendőnek tartja-e azt, ha a gyermeke szabadon játszhat, vagy inkább tematikus foglalkozásokat kíván neki. Az utóbbi esetben jó, ha az ovinak van tornaterme, esetleg külön kis foglalkoztató helyisége, ahol edzéseket, szakköröket lehet tartani. Ha óvodai keretek között zajlanak a különórák, nem nekünk kell lóhalálában átvergődnünk a délutáni dugókon, hogy odaérjünk a balettra, a focira vagy a drámajátékra. Így az óvodából kilépve már nincs más dolgunk, csak egymásra figyelni. Akár önkormányzati, akár magánóvodába járatjuk a gyerekünket, arra is érdemes törekedni, hogy ne menjen el túl sok idő az utazással, mert az tartalmas együttléteink rovására megy.