3 híres mese, ami nem feltétlen jóra tanítja a gyerekeinket

Borítókép: 3 híres mese, ami nem feltétlen jóra tanítja a gyerekeinket Forrás: Getty images
A gyerekek kegyetlenek - szokták mondani, ha csúfolásról van szó, vagy csak sértettségükben, mérgükben visszavágnak egy mondattal. És az is igaz, hogy azt mondják, amit otthon látnak és hallanak. Nem egyszer hallottam már szülőtől, hogy szóban hogyan szidja és tiporja földbe a gyerekét a játszótéren és minden egyes alkalommal a szívem szakad meg, hogy még elhangozhatnak ilyen mondatok. De sajnos a gyerekmesék sem szerénykednek, ha testszégyenítésről van szó. És mivel sokszor azért néznek a gyerekek mesét, hogy a szülők addig mást csinálhassanak, így a megbeszélés is elmarad.

Annak ellenére, hogy egyre több megjelenést kapnak az átlagos vagy esetleg valamilyen veleszületett vagy baleset okán megváltozott testű emberek, sajnos a mai napig sokszor stigmatizálva vannak. Emberek összesúgnak a hátuk mögött, komment szekcióban gyalázzák őket vagy csak simán elfordítják a fejüket a tömegközlekedési eszközökön, ha felszáll egy kerekesszékes utas. Azt, hogy szociálisan mennyire vagyunk érzékenyek, szerintem bebizonyította mindenki az elmúlt két év járványhelyzete alatt vagy akár a napokban a kialakult szomszédos háború menekültjeivel szemben.

Azonban igen nehéz elfogadásra nevelni a gyerekeinket, ha már az ártatlannak tűnő gyerekműsorokban testszégyenítést látnak. Folyamatosan kapják a gyerekek azokat az üzeneteket, hogy a vékony test az értékes, az ép és egészséges testnek van értéke. Egy 2017-es tanulmány kimutatta, hogy a legsikeresebb gyerekmesék 84%-ában van jelen túlsúly stigmatizálás. Egy másik tanulmányban, ami az International Journal of Eating Disorders kiadványban jelent meg, bemutatta, hogy a gyerekek 54%-a kapott már negatív kommentet vagy összehasonlítást az általuk ismert mesekarakterek alapján.

De nézzünk konkrét példákat.

1. Peppa Malac

Az egyik részben, aminek a címe az, hogy Papa malac, az a fő vezér szála, hogy Papa malacnak azonnal el kell kezdenie tornázni, mert túl nagy a hasa. Először is nagyon fontos lenne megtanítani a gyerekeinknek, hogy soha nem szabad vicc és megjegyzés tárgyává tenni más testét, hasát vagy bármely testrészét.

Továbbá azt is fontos lenne észrevenni, hogy az, hogy valaki nagyobb testben él, nem feltétlen jelenti azt, hogy lusta vagy épp nem fit. Számos olimpikon és sportoló él nagyobb testben, pedig biztos vagyok benne, hogy sokkal fittebb, mint esetleg egy nem sportoló vékony embertársa.

Végezetül a médiának be kellene fejezni azt a típusú kommunikációját, ami szerint az a kövér emberek betegséggel élnek, lusták és meg fognak halni. Nagyon egyszerű következtetések ezek, az emberi test sokkal bonyolultabban mutat ennél.

Természetesen a táplálkozás és a rendszer mozgást a gyerekek példával fogják elsajátítani, de nem a meséből, hanem azokból, hogy a szüleik milyen életmódot folytatnak.

2. Trollok

A híres mese egyik jelenetében a főhős, randevúra hívja az egyik lányt, majd hazasiet és egyből edzeni kezd, hogy megszabaduljon 8 óra alatt közel 14 kilótól. Ez számos szempontból káros, de talán ami a legszomorúbb, hogy azt közvetíti a gyerekeink felé, hogy csak és kizárólag vékonyan érdemlik meg a szeretet. A másik kérdéses probléma a jelenettel az az, hogy egészségtelen és irracionális kapcsolatot mutat be a mozgással, étkezési zavarokkal.

Fontos, hogy megtanítsuk a gyerekeinknek a mozgás fontosságát. Ahogy már fentebb is írtam ez példamutatással következik be és azzal, hogy rendszeresítjük az életükben, a napi minimum egyszeri szabadlevegőn történő futkorászást, kincskeresés vagy játszóterezést.

3. Zootopia

Ironikus módon a mese, ami azért született, hogy bemutassa a sztereotipizálás és igazságtalanság problémakörét gyereknyelven, bemutat egy jaguárt is, akinek az egész története kövér sztereotipizálásra épül. Ez a jaguár ugyanis, minden egyes jelenetben, amikor megjelenik eszik, mindig kapkod a levegőért, amikor mozog és elvesznek a vonásai a hurkái között.

És bár semmi probléma nincs azzal, hogy megjelenítenek kövér karaktereket egy mesében a rájuk jellemző vonásokkal, mint evés vagy légszomj, azzal már inkább van probléma, hogy ezt komikus elemként tűntetik fel, ami a gúnyolódásnak a melegágya. Fontos tehát megbeszélni a gyerekeinkkel azt, hogy mitől lehet valaki elhízott és mit lehet tenni ellene, de nem szabad vicc és nevetség tárgyává tenni ezeket a karaktereket.

Tudom sokan úgy gondolják, hogy ezek csak ártatlan mesék, de ezek mind mind direkt üzenetek a világunkról és társadalmunk működéséről. Gyerekeink most tanulják meg, hogyan működünk, mi az értékük. Fontos látniuk annak a szépségét, hogy nem vagyunk egyformák, de mindenképp fontos beszélni is ezekről velük. És bár sokszor leírtam a cikkben is, de a legfontosabb, hogy a példát mi mutatjuk nekik szavainkkal és tetteinkkel. Téged hányszor látott már a gyereked sportolni és hányszor hallotta, ha valakit kibeszéltél a teste miatt?

Olvassátok el szerzőink, miért szeretik a testüket az alábbi galériában.