Sajnos nem tudok arról sztorizni, hogy már úgy megy minden, mint a karikacsapás, és hogy meg sem kottyan a logisztika és a dobozolás. A barátaim költözéskor mégis úgy hívnak magukhoz segítségül, mint a leghatékonyabb embert a környezetükben, így talán számodra is tudok szolgálni néhány hasznos tippel, ha te is hasonló megpróbáltatások előtt állsz.

Évekkel ezelőtt a szállítóim, akikkel leszoktam bonyolítani a költözést, közölték: ha még egy dolgot vásárolok a már meglévőkhöz, nem vállalják többet nekem a szállítást. Ezt persze viccnek szánták, de volt némi igazságalapja. Tény, hogy sok cuccom van, a családtagoktól hozzám vándorló holmik, a fotózásokra vásárolt kiegészítők és a csetreszek évről évre csak gyarapodnak. A korábban 40, majd 70 nm-en elhelyezkedő holmijaimat idén egy 25 nm-es lakásba kellett betetriszeznem, ami a legnagyobb kihívás volt az összes költözésem közül. Egy hang folyton ott motoszkált a fejemben: tényleg szükségem van ennyi mindenre? Ezt aztán újabb és újabb kérdések váltották fel. Hogy mire jutottam?

Szelektálnom kell

Míg az új otthonomat kerestem, másfél hónapig egy bőröndből éltem a nővéremnél, ami nagyon jó tapasztalatnak bizonyult. Nem volt sok holmim nála, mégsem éreztem semminek sem a hiányát. A tetemes méretű ruhatáram, a rengeteg kozmetikai szerem, ékszerem, táskám és cipőm egyáltalán nem hiányzott az életemből. Sőt, nemcsak hogy nem hiányoztak, még szabadabbnak is éreztem magam nélkülük. Nem álltam hosszasan reggelente a ruhásszekrény előtt, azon gondolkodva, mit is vegyek fel aznap, és a fürdőszobában is jócskán lerövidült az ott töltött időm. Már akkor tudtam, hogy itt az ideje egy óriási szanálásnak, hiszen ennyi dolgot nem vihetek magammal az új otthonomba. Lassanként tehát elkezdtem megválni azoktól, amik nélkül is ki tudtam alakítani új életemet. Már csak a helyüket kellett megtalálnom! Létrehoztam három kategóriát: egy halmazba kerültek azok, amiket örömmel adtam tovább a barátaimnak, egy másikba azok, amik adományba mentek, egy harmadikba pedig azok, aminek már senki nem venné hasznát, ezek aztán különválogatva kerültek a szelektívbe, illetve ruhagyűjtő konténerekbe – szerencsére ilyesmiből csak igen kevés akadt.

Tervezés nélkül nem megy

Miután rátaláltam az új otthonomra és le is foglalóztam, a bútorok és dekorációs tárgyak átnézése következett, amihez persze meg kellett tervezni, hogyan is fogom berendezni az új lakást. Bármennyire is ragaszkodunk egy-egy dologhoz, csak azért nem érdemes beleerőszakolni egy enteriőrbe, mert nem tudjuk elképzelni az életünket nélküle. Egy tér legyen élhető és átlátható, nem pedig egy bútorraktár vagy céllövölde. Azt tanácsolom, hogy hozzám hasonlóan válaszd ki a holmijaid közül a kedvenceidet, és kezdd ezek mellé rakosgatni azokat, amikkel jól mutatnak együtt, és amikről tudod, hogy helyük is lesz az új kecódban. A többitől pedig szabadulj meg – persze okosan, következetesen.

Tilos előre vásárolnom

Nem is tettem! (Pláne, hogy a költöztetők is letiltottak róla – hehe.) Neked is ezt tanácsolom: hacsak nincs olyan lakberendezési tárgy vagy bútor, amit biztosan meg kell venned az új lakásba. Az impulzusvásárlásból csak baj lehet. Először költözz be, aztán írj listát: mi az, amiből hiányt szenvedsz, amire nagyon vágysz, aminek költözés után már látni fogod a helyét.

Be kell táraznom dobozokból és zsákokból

Az ikeás zsákok és kartondobozok a legpraktikusabbak, de érdemes átgondolni ilyenkor, hogy nem jársz-e jobban nagy méretű műanyag dobozokkal – ahogyan én is tettem. Én ezekbe pakoltam a dolgaimat, azóta pedig tárolásra használom őket a szekrény tetején, ami kis lakásban nagyon praktikus tárolási alternatíva. Szuperül elférnek benne a szezonon kívüli göncök, a nyári ruhák, szandálok és effélék. Ráadásul stabilabbak is, mint papírból készült társaik; kevésbé törnek benne a tárgyak, és nem is áznak el benne a holmik, ha ne adj' isten esne az eső a szállítás napján.

Pakolni csak logikusan szabad

Minden törékeny holmit rendesen, egyesével becsomagoltam. Ha szeretnéd, hogy túléljék a holmijaid a költözést, neked is ezt ajánlom: ehhez a legjobb, ha felhasználod a konyharuháidat, törölközőket és egyéb nem túl kényes textilneműket. A könyveket a legjobb, ha zsákba, nem pedig dobozba teszed. Ezeknek ugyanis olyan súlya van, hogy markos legény legyen a talpán, aki megemeli az ezekkel teli dobozokat.

A barátaim nélkül nem megy

És valószínűleg neked sem! Gondold végig, ki miben tud neked a leghatékonyabban segíteni. A gyúrós haverod jól jön majd a szállítás napján, az OCD-s barátnőid a csetreszek bedobozolásában lesznek nagy segítségedre, a kritikus barátnőd a szelektálásnál. Készíts egy zárt csoportot a facebookon – ahogy én is tettem – és kérd a segítségüket, majd oszd ki a szerepeket, és add meg az időpontokat: mikor, kit vársz magadhoz. Ezekre a napokra készülj italokkal, rágcsákkal, hogy jó hangulatban teljen a pakolás.

Nem szabad pánikba esni

Ez talán a legfontosabb tanácsom. Nincs olyan probléma egy költözés során, amit ne lehetne megoldani. És ne légy türelmetlen, nem kell, hogy azonnal kikerüljön minden a dobozokból az új helyen, és hogy minden rögtön a helyére kerüljön, sőt! Lakberendező létemre azt mondom: egy otthon soha nincs kész, folyamatosan változik, az életvitelünknek, hangulatunknak és még számtalan dolognak köszönhetően. Szokd meg az új otthonodat, akár változtass rajta naponta valamit, találd meg lassanként a dolgaid helyét, nem hajt a tatár. Ahhoz, hogy kialakítsd magadnak a tökéletes otthont, bizony idő kell! Ne sürgesd!

3 trükk, amitől gyorsabban eladható lesz az otthonod