Berendezkedtél a túlélő üzemmódra, és úgy érezted: a határán vagy annak, hogy elveszíts mindent. Az első komoly hibát talán akkor követted el, amikor már nem megfigyelted, hanem kreáltad önmagad. Mindent meg is tettél azért, hogy tovább működjön ez az állapot, ami tovább rontott a mentális egészségeden. A kishitűség egyik rákfenéje az, hogy a negatív képzeteket megpróbáljuk magunkban igazzá tenni, azaz sokat dolgozunk az önigazolások kiépítésén. Az agyad a hardver, míg a narratíváid a szoftverek. A kishitűség írja a programot, amihez önigazoló nyelvet használsz, és ez ad értelmet a világodnak. És csak idő kérdése, mikor épül fel teljesen a kishitűségekből épített énkép, ami magyarázata lesz az élethazugságoknak. Azt gondoltad, hogy nemcsak rossz kapcsolatokban éltél, hanem alapvetően rossz vagy a kapcsolatokban.

És idővel elhitted: nem ok nélkül piszkálnak, hanem azért, mert tényleg meg is érdemled a kritikákat. Minél inkább rabja vagy ezeknek a gondolatoknak, annál inkább keresed az igazolást ezekre, és minél inkább keresed az önigazolást, annál jobban a részeddé válnak. Ezek a kishitűségek valójában csak rögtönzött magyarázatok egy-egy kudarcra, és amikor úgy érzed, hogy a környezeted visszaigazolja, megnyugszol, azaz elfogadod, hogy „tehetségtelen” vagy. Az a jó hír, hogy ezen változtathatsz. Ha egész életedben mindig kishitűség erdejében jártál, nehéz lesz átlátni ezen az erdőn, de nem reménytelen, hogy kitalálj innen. Hogy min kell változtass? Azokon a a dolgokon, amiket leginkább kellemetlennek érzel, amikkel legkevésbé sem szeretnél szembenézni. Készen állsz arra, hogy elindulj? Nos, minden egyes kishitű gondolat hordoz valótlanságokat. Ezeknek a gondolatoknak az a természete, hogy eredendően tévedésen alapulnak, még ha van is valami igazságalapjuk.

Attól még, hogy egy kapcsolat nem a legjobbat hozza ki belőled, még nem minden kapcsolatban lennél rossz. Szóval, legjobb esetben is csak féligazságok lehetnek a negatív gondolataid, azaz csak egy részét látod a képnek. Azért mész az erdő sötét részébe, mert az önigazolással rendet, bizonyosságot akarsz az életedben. El kell döntened, hogy alakítani akarod a jövődet, vagy örökké áldozat akarsz maradni. Tudatosan kell megválasztanod azokat a pozitív kijelentéseket, amiket el akarsz hinni magadról, és idővel pozitív előjelű lehet az énképed, és olyan valaki lehetsz, aki szereti önmagát. Lassan az észjárásod elkezd úgy működni, hogy azokat a pozitív dolgokat kezded elhinni, amit új életedben igaznak akarsz gondolni. Ez nem egy éjszaka alatt következik be. Amikor pozitívvá alakítod a gondolataidat, lassan pozitív dolgokban is találsz majd visszaigazolásokat, és idővel az új igazságok ugyanúgy igazak lesznek, mint a régi rossz „igazságaid”.

10 animációs mese, amiben komoly pszichológiai mondanivalót rejtettek el: