Kiss Roxána Flóra, a magyar múzsák nyomában: Egy jogász a művészet világában

Borítókép: Kiss Roxána Flóra, a magyar múzsák nyomában: Egy jogász a művészet világában
"A festmények elképesztő történeteket rejtenek" - mondja a 26 éves paralegal, Kiss Roxána Flóra, aki pár hónapja indította el Hungarian Muse, azaz Magyar múzsa nevű insta oldalát, ami máris hihetetlen népszerűségnek örvend. Milyen indíttatásból? Hogy fér meg az ügyvédi pálya a festmény értékbecsléssel? És miért pont a múzsák? Erről faggatta Flórát az ÉvaMagazin.hu főszerkesztője, Zubor 'IgenAnya' Rozi.

Mit szólnál hozzá, ha egy bemutatkozó körrel kezdenénk. Mesélsz magadról egy picit kérlek?

Kiss Roxána Flóra vagyok, 1995 szilveszterén, Amerikában, Los Angelesben születtem. Jelenleg Budapesten élek és egy Nemzetközi Ügyvédi Irodában, Paralegalként dolgozom, emellett festmény értékbecsléssel is foglalkozom.

Már a gyermekkoromat körbelengte a művészet, nagypapám festő volt, igazi művész lélek, ezt a szellemet édesapám is hozta magával, így a lakásunk tele volt antik témájú festményekkel és porcelánokkal, valamint nyaranta Amerikába jártam ki a keresztapámhoz, akinek Las Vegasban antikvitás-régiség kereskedése volt. Ezeknek a behatásoknak köszönhetően a művészet közelsége adott megnyugvást, amely a mai napig is megmaradt.

Egy kevésbé jó nap után előfordul, hogy elmegyek a múzeumba, galériába és csak csodálom az alkotásokat.

A jogi egyetemi tanulmányaim alatt megszereztem a festménybecsüsi képesítést, amelynek köszönhetően már megkérdőjelezhetetlen volt, hogy el kell indulnom a művészet által kikövezett úton.

Januárban pedig elindítottad a Magyar múzsa nevű insta profilodat, ahol magyar festők múzsáit és ezáltal az alkotásaikat mutatod be. Hogy jött az ötlet?

A szívemhez legközelebb a portré festmények állnak, hiszen oly sokat mond egy ábrázolás, a megörökített tekintet, a beállított póz, ugyanakkor én többet szerettem volna tudni arról, hogy ki van a festmény mögött, mit érezhetett a festő, amikor az adott képet megfestette, ki állt neki modellt, milyen viszonyban volt a festményen szereplő „múzsával”. Éppen ezért elkezdtem kutatni az ismertebb alkotásokon vissza-vissza köszönő múzsákat - ez a folyamat hihetetlenül izgalmas és érdekes - azonban olyannyira lebilincselő történetekre leltem festőkről és múzsáikról, hogy úgy éreztem mindenképpen meg kell osztanom a világhálón.

A festmények elképesztő történeteket rejtenek, s minél jobban beleásom magam egy adott festmény vizsgálatába egyre többet és többet mesélnek, úgymond kinyílik egy titkos világ, ahol a múzsáé és a festőé a narrátor szerep.

Hamar nagy sikere is lett az oldalnak, már több mint 1000 követőd van. Őszintén: gondoltad volna?

A Hungarian Muse azaz a @magyarmuzsa, rádöbbentett arra, hogy minden korcsoport úgymond „éhes” a művészet iránt. Meglepően tapasztalom, hogy a fiatalabb generáció micsoda érdeklődést mutat, sokszor előfordul, hogy egy bejegyzés megosztása után még kérdeznek az adott alkotóról/múzsáról/festményről, akár elmesélik saját a festőhöz/alkotáshoz kapcsolódó élményeiket. Nagyon boldoggá tesz, hogy a @magyarmuzsa profil által maradandó értéket tudok közvetíteni.

Nem gondoltam volna, hogy ennyire kevés időn belül ilyen sok művészetkedvelő embert tudok elérni, szívmelengető érzés számomra, hogy követik a magyar festményekről és alkotókról szóló bejegyzéseimet. Elképesztő magyar festőink vannak, már napi egy festő/festmény megismerése is közelebb visz minket ahhoz, hogy a hétköznapokat színesebbé tegyük és jobban megismerjük a magyar kultúrát.

Mitől lesz múzsa valaki? A szépsége miatt? Szerelemből?

A múzsák a görög mitológiában a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az improvizáció ihletői. A művészi ihlet forrása; aki a felfokozott lelkesültség, alkotókedv okozója, amely elősegíti a művészi alkotást.

Akár házastársak, szeretők, csábítók, fellángolások, mind ihletadó múzsák. Ismerünk olyan múzsákat, akik egy életen át az alkotó mesterek mellett álltak - pl. Munkácsy Mihály és Cécile Papier, kit a világ első női festészeti menedzserének is szoktak nevezni. Házasságkötésük után gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken - míg mások csak rövid ideig, festészeti ciklusra nyújtottak inspirációt - pl. Rippl-Rónai József és Zorka –

Forrás: https://mng.hu/mutargyak/muteremben-2/

Munkácsy Mihály: Műteremben, 1876, olaj, vászon, 161 × 221 cm,

Berény Róbert – Csellózó nő című 1928-as festménye nekem az egyik nagy kedvencem. Bár Színyei Merse Pál – Lularuhás nője is benne van a top5-ben. De még vagy 15-öt bele tudnék tenni azok közül, amiket eddig nálad láttam. Neked van kedvenced?

Ez nagyon jó kérdés, minden festőben és alkotásban van valami csodálatos, egy sajátos stílus. Azonban ha egyet ki kell emelnem, akkor Rippl-Rónai József Zorka ezer arcát megörökítő ciklusát említeném, amely körülbelül 70 portréból áll. Minden alkotásról egy másik Zorka tekint ránk: hol egy bájos kamaszlány, hol a vonzerejét tudatosan használó dáma, vagy prémboás úrihölgy, akár egy érett, bölcs asszony. Zorka tökéletes múzsának tekinthető, egyedisége, ihletői ereje abban rejlett, hogy mindig azt a maszkot, pózt vette magára, amelyet az adott festői téma éppen megkívánt. Nem kizárt, hogy az éppen felöltött szerep rajta hagyhatta a nyomát, de már sosem válik bizonyossá milyen is volt az eredeti arca, a múzsa saját személyisége.

Eleinte angolul posztoltál, aztán vegyesen, most már csak magyar nyelvű posztokat látok. Miért változott ez?

A kezdetekkor szerettem volna az egész világnak megmutatni, népszerűsíteni a magyar festészetet, ami persze most sem változott, azonban 99%-ban magyar nyelvet beszélő követőim lettek.

Idővel egyre hosszabbra sikerültek a festményelemzéseim, bejegyzéseim, amelyek már nem fértek ki még angolul is. Folyamatosan azzal zsonglőrködöm, hogy minden lényeges információt és érdekességet belecsempésszek a megengedett karakterszámba, azonban bízom benne, hogy a közösségi média funkciója lefordítja a magyar nyelvet nem beszélők számára az általam írt elemzéseket.

Hogy látod, van helye a művészetnek és az edukatív tartalomnak a közösségi médiában?

Abszolút! Azt látom, hogy egyre jobban igény van arra, hogy a közösségi médiában edukatív és értéket közvetítő tartalmakat olvassunk. Elengedhetetlen a megfelelő és hiteles közösségi média jelenlét kialakítása.

A közösségi média, mint ahogyan az élet számos más területét a művészetet is képes megreformálni, vizuálisan gazdag és látványos világ kreálható, ahol akár egy online galériába, művészettörténeti tankönyvbe még egy kis túlzással akár festménybe is beléphetünk, olvashatunk, tanulhatunk, mindezt úgy csomagolva-tálalva, hogy az edukatív információ felkeltse és megtartsa a közönség érdeklődését.

Mi a terved, hogyan tovább? Maradsz a magyar festőknél, magyar múzsáknál? Vagy tervezed kicsit bővíteni, szélesíteni a témákat, alkotókat, műveket, amiket bemutatsz?

A fő irány a magyar festők és múzsáik. Azonban megkísérlem úgy alakítani a tartalmat, hogy az oldal naprakész legyen, ezért is törekszem a magyar művészeti eseményeken jelen lenni, hogy hiteles és átfogó összefoglalót tudjak írni mindazoknak akik esetleg nem tudnak valamilyen oknál fogva elmenni egy kiállításra, tárlatra, vagy akár edukatív jellegű cikkeim segítségével felkeltsem érdeklődésüket az olvasóknak ahhoz, hogy megnézzék személyesen is a kiállításokat. Mindemellett előfordul, hogy a világ más tájairól is megosztok ismert festőkről és szerelmi életükről, múzsáikról szóló tartalmakat azonban, ez csak sztoriban fordul elő, mert kiemelt célom, hogy a fő profilbejegyzéseken a magyar festészetet és az ehhez kapcsolódó tartalmakat népszerűsítsem.

Illetve offline és online vonalon hogyan tovább, mik a terveid a jövőre nézve?

A közeljövőre nézve nem titkolt vágyam hogy a magyar festészetet népszerűsítsem, illetve festménybecsüsi tudásomat kamatoztassam. A jogi tanulmányaim elvégzését követően szeretnék a művészeti jog területre (Art Law) szakosodni, úgy gondolom a festménybecsüsi és a jogi tudásegyüttes segítségével elősegíthetem a művészet védelmét.