Akinek a tűzzománc a névjegye – Interjú Herdon Erikával, a Héria Enamel alapítójával

Borítókép: Akinek a tűzzománc a névjegye – Interjú Herdon Erikával, a Héria Enamel alapítójával Forrás: Semsei Eszter
Herdon Erika impozáns tűzzománc ékszereit ma már a világ számos országában ismerik és keresik, pedig sokáig ő maga sem volt biztos abban, hogy ez lesz az ő útja. Merthogy erős művész vénája ellenére is vágyott valami kézzel fogható diplomára, így közgazdász lett. Évekig dolgozott projektmenedzserként, mire rájött, mi okozza állandó diszkomfort-érzetét. Újra alkotni kezdett, létrehozta saját brandjét, a Héria Enamelt és a kirakós utolsó darabkája a helyére került.

Honnan jött a Héria Enamel név?

A Héria a saját nevem anagrammája és igazából a férjemmel együtt találtuk ki, az Enamel pedig később jött hozzá, amikor már letisztult, hogy kézműves-tűzzománcos vállalkozást szeretnék.

Olvastam rólad, hogy közgazdász diplomád van és több éven át projektmenedzserként és pályázatíróként dolgoztál. Ugyanakkor kicsit számomra ellentmondásos, hogy egy művész, akinek a kreativitás, a szabadság a lételeme, hogyan tud a számok és az adatok világában is otthonosan mozogni. Mennyire érzed magad közgazdásznak és mennyire művésznek?

Valószínű, hogy pontosan amiatt nem éreztem magam jól a bőrömben közgazdászként, mert inkább vagyok művész, mint a számok embere. Már gyerekkoromban látszott, hogy nagyon jó a kézügyességem, ezért anyukám is mindig biztatott, hogy ebbe az irányba induljak el. Ugyanakkor az a késztetés is bennem volt, hogy egy kézzelfogható diplomát szerezzek, és ha az megvan, majd akkor meglátom, mi lesz a folytatás, hiszen festegetni ötven évesen is tudok. A közgazdász diploma biztonságérzetet adott és nyolc évet le is húztam a szakmában. Nagyon sokat dolgoztam, de érdekes módon sosem a klasszikus közgazdász feladatok találtak meg, az én tehetségem a projektmenedzsmentben, a stratégiai tervezésben és a problémamegoldásban mutatkozott meg. Így tulajdonképpen ott is a kreatív énemet használtam. Imádtam projekteket felépíteni, kitalálni, az alkotás, a tervezés izgatott.

Forrás: Herdon Erika

Régebben modellkedtem is, és bár a vonulást, a pózolást nem igazán kedveltem és a kifutók világa sem vonzott, a divat mindig is érdekelt. Talán a divatérzékenységem volt, ami ebben a közegben tartott. A modellkedéssel eltöltött időszak később nagyon hasznosnak bizonyult, az akkor szerzett tapasztalataimat ugyanis be tudtam építeni a saját márkám megalkotásába és menedzselésébe.

Végül miért hagytad ott a modellkedést?

Az utolsó munkám egy Harley Davidson fotózás volt Szingapúrban. Amikor felhívtak, hogy ki kellene utaznom egy castingra, már két hónapja ismertük egymást a férjemmel, és nagy dilemma volt, hogy menjek vagy maradjak. Aztán mégis felültem a repülőre, és bár a casting nem éppen úgy sikerült, ahogy elterveztem, mégis én kaptam meg a megbízást. A kintlétem alatt elkaptam egy vírust és annyira beteg lettem, hogy kórházba kerültem. Még a papírjaimat sem kérték el. Azt gondoltam, biztosan azért, mert már nem tudnak megmenteni. Ott és akkor értékeltem át az életemet. Végiggondoltam, mire vágyok igazából. Egyik oldalon ott volt a rengeteg utazás és a magány, a folyamatos magamra utaltság, a másik oldalon pedig egy szerelmes férfi, egy szép család és egy nyugodtabb, kiszámíthatóbb élet. Hát persze, hogy az utóbbi mellett döntöttem! 2011. szeptember 1-jén landolt a gépem Budapesten.

Forrás: Herdon Erika

A tűzzománc-technika a névjegyeddé vált. Mikor érezted először, hogy neked ezzel dolgod van, és ezt szeretnéd csinálni?

Amikor gyerekkoromban megtanultam a technikát, még csak az alapokat sajátítottam el. Nem tartottam magam különösebben tehetségesnek és álmaimban sem gondoltam volna, hogy valamikor majd ez lesz a hivatásom. Azt azonban már a technikával való ismerkedés elején is izgalmasnak tartottam, hogy nincs két egyforma alkotás, mindig más a végeredmény. Volt egy időszak, amikor egyáltalán nem foglalkoztam a tűzzománcozással. Az egyik barátom - aki elismert keramikus- noszogatott folyamatosan, hogy csináljam, mert látja, hogy ebben nagyon jó vagyok. Én meg mindig vonakodtam. Tinikorban az ember még keresi önmagát és én nem éreztem, hogy bennem buzogna az alkotási vágy. A tűzzománcozásra akkor találtam rá újra, amikor sokévnyi pörgés után elfáradtam és kicsit ki is égtem közgazdász alkalmazottként. Elkezdtem azon gondolkozni, mi segíthetne a lazításban, a stresszlevezetésben. Akkor jutott eszembe a tűzzománcozás és akkor gondolkodtam el azon, hogy tulajdonképpen erre is ráépíthetném annak a vállalkozásnak a tervét, amit én fejben már rég kigondoltam. Felismertem, hogy mindent azért tanultam, tapasztaltam, hogy megvalósítsam a saját nagy projektemet.

Milyen lelkiállapotban tudsz alkotni?

Befelé fordulósban. Amikor eldöntöttem, hogy zománcozni fogok és erre építem a saját brandemet, az alkotás nyugalmába vonultam vissza az akkor még nagyon pörgős életemből. És ez most is így van: a kézműveskedés mindig egyfajta terápia számomra. Alkotós napokon kivonulok a világból és nem foglalkozok semmi mással. Igazából még én magam sem tudom, hogy mi fog kikerülni aznap a kezem közül, elmélyülök és csak visz a kezem.

Az anyaság mennyire változtatta meg a művészethez való viszonyodat?

Projektmenedzserként nagyon zaklatott, túlhajszolt volt az életem és azért is váltottam, mert endometriózisom volt, amelynek kialakulásában és súlyosbodásában a stressz is nagy szerepet játszott. Így a váltásom a pörgésből a nyugalomba, az elvonulásom az alkotásba teljesen tudatos volt. Volt egy komoly műtétem, ami után az orvos azt javasolta, hogy nyolc hetet pihenjek, mert a testemnek szüksége van a regenerálódásra. Persze a munkahelyem nem hagyta, én meg már a műtét utáni második héten újra dolgoztam, mert hajtott a megfelelési kényszer. Aztán volt egy konfliktushelyzet, ami kapcsán rádöbbentem, hogy ugyanazt folytatom, amit a műtét előtt csináltam, és amibe belebetegedtem, pedig megfogadtam, hogy nem teszem. Felismertem, hogy ha családot akarok és egészséges szeretnék lenni, akkor gyökeresen kell megváltoztatnom az életemet. Felmondtam és másnap már be sem mentem. Elkezdtem megvalósítani a saját márkámat és nyolc hónappal később kiderült, babát várok. Pedig akinek endometriózisa van, az tudja, hogy ez orvosi segítség nélkül szinte lehetetlen. Tulajdonképpen a kisbabám és a saját márkám egyszerre született. A gyermekem, az anyaságom és a márka együtt fejlődtek, növekedtek. Bár sokszor éreztem nehéznek a kettőt, de pont ezek együtt – az anyaság és az alkotás- tették kerek egésszé az életemet.

Az alkotásban honnan inspirálódsz?

Szín- és festékhasználat szempontjából a klasszicista festők művei, Monet a nagy ihletőim összemosódó, élénkebb színeikkel, sejtelmességükkel. Ezek mind visszaköszönnek az ékszereimben is. De igazából csak a színhasználatban van tudatosság, mert a zománcozásnak pont az a szépsége, hogy nem tudod előre, mi lesz a végeredmény. A festék élő anyag, amelynek saját akarata és személyisége van és erre erősít rá a repedeztetéses technika is, amit alkalmazok.

Ma már nem csak ékszereket készítesz, hanem táskákon, ruhákon, lakberendezési tárgyakon is megjelennek a tűzzománcaid, mint motívumok. Hogyan látod, milyen lehetőségek rejlenek még ebben a technikában, és hol vannak a határai?

A termékbővítés ötletét sokszor a vásárlóim visszajelzései adják. Sokan voltak például, akiknek nagyon tetszettek az ékszereim, a ruháim, de magukon soknak találták. Ugyanakkor mindig elmondták, milyen örömmel nézegetik, mennyire szépek. Így készültek képek belőlük. A párnákat pedig a ruhák gyártása során leeső anyagokból gyártjuk. Mert amit lehet, újrahasznosítunk. Mindig rengeteg ötletem van, de az új technológiák hozzáférhetősége és extrém költségei erősen behatárolják a lehetőségeket. A terveim között szerepelnek poszterek és szerintem nagyon jól működne a tűzzománc a gyékénytalpú, vászoncipőkön is.

Nem akarok mindenáron növekedni, szeretném a tudatos márkaépítési stratégiámat megtartani és elkerülni, hogy a márkakiterjesztés miatt a Héria Enamel elaprózódjon és elveszítse a lényegét.

A tűzzománcra igaz, hogy minden darab egyedi, nincs két egyforma. De mit csinálsz akkor, ha valakinek annyira megtetszik egy ékszered, hogy ugyanolyat szeretne rendelni?

Soha nem készítem el egyik darabnak sem a másolatát. De erre nem is teszek ígéretet, hiszen nem tudnám betartani, mert nincs két egyforma darab, ennek a technikának pont ez a szépsége. Nem célom, hogy sok helyen elszórjam a termékeimet, szeretném megőrizni az exkluzivitását. Nagyon jó érzés, hogy ma már külföldről is felkeresnek. Azt látom, hogy a Héria Enamel márka már nem csak egy ruhát vagy egy ékszert jelent a vásárlóimnak, hanem a művészetnek egy olyan formáját, amit velem azonosítanak. Ez nagyon jó érzés.

Kik keresik a termékeidet?

Járt már nálam 80 éves bácsi is Kaliforniából, hogy a nővérének ékszert vigyen. Mivel elég széles a termékpaletta - a legkisebb méretű, finom daraboktól az impozáns, nagy statement-ig – minden korosztály megtalálja, ami neki tetszik. De az tény, hogy a fiatalabb korosztályban még van egy kis előítélet a tűzzománccal kapcsolatban. Egészen addig, amíg meg nem látnak valakin egy általam készített példányt. Amikor elkezdtem ezzel a technikával építkezni, nagyon erős elhivatottság volt bennem, hogy átírjam az emberek fejében, amit a tűzzománcról gondolnak. Rengeteget kísérletezek, hogy minél egyedibb és különlegesebb legyen a végeredmény. Szeretek a trenddel szembe menni, mindig új formákkal és színekkel próbálkozni, ez adja azt a belső bizsergést, amitől képes vagyok alkotni. Büszke vagyok rá, hogy ha valaki lát egy ékszert, egy ruhát a kollekciómból, az százszázalékos bizonyossággal felismeri, hogy az egy Héria Enamel darab.

A fenntarthatóság immár a divat világában is nagyon fontos kritérium.

A tűzzománc ékszerek örök darabok. Olyanok, mint a nagymama régi brossa, amelyet akár több generáció is átörökíthet mint értéket az utána következőkre. A gyártás során nem keletkezik melléktermék, a fel nem használt, leeső darabokat pedig újrahasznosítjuk, de a ruháink alapból újrahasznosított poliészterből készülnek. A felsők, szoknyák, ruhák klasszikus, letisztult szabásvonalúak, nem aktuális divattrendeket szolgálnak ki, így azok akár még 25 év múlva is megállják a helyüket egy igényes nő gardróbjában.

Már meséltél róla, hogy számodra az alkotás elvonulás. Ezen kívül hogyan tudsz töltődni, kikapcsolódni?

Mivel van egy négyévesem, mellette nem sok idő marad töltődésre, elvonulásra. De van egy kis szőlőnk, ahol gyakran töltjük a hétvégéket, ott teljesen ki tudok kapcsolódni. Sokat gondolkozom a márkán, és a márkához fűződő viszonyomon. Szeretnék Herdon Erika maradni és nem akarok a márka mögött eltűnni, mert az csupán egy része az életemnek.

És milyen Herdon Erika? Mit szeret? Milyen a stílusa?

A letisztultságot szeretem, de mindig egy kis csavarral. Innen jött az első kollekciómban az impozáns statement fülbevaló ötlete is. Az abszolút én vagyok. Nem szeretek túl sok mindent magamra venni, kedvelem az elegáns, de megjegyezhető darabokat. És a lakberendezésben sem követem az aktuális divattrendeket. Nem szeretem a magazin típusú lakásokat, ahol azt érzem, hogy az egész csak egy kirakat, nincs benne élet. Nekem ne mondja senki, hogy egy csupa hófehér, csupa nude, végletekig lecsupaszított otthonban jó élni! Nagyon szeretem a régi dolgokat, amelyeknek van története és múltja. Még a nagypapámtól kaptam például egy bakelit lejátszót és van egy ősrégi bárszekrényem is, amit felújítottam. Kötődök ezekhez a tárgyakhoz és mindegyiknek megvan a helye az életemben, nem cserélem le őket csak azért, mert mások szerint már kimentek a divatból.

Modellként bejártad a fél világot. Ha most tehetnéd, hová utaznál?

Négy éve született a kisfiam és azóta nem voltam sehol, de most végre megyek Londonba. Kicsit furcsa, hogy én, aki modellként bejártam a fél világot, már több éve nem hagytam el az országhatárt. Egyébként ha utazásról van szó, az aktív kikapcsolódást, a felfedezést szeretem. Imádom, ha folyamatosan érnek az impulzusok, ezért a csoportos utakat messziről elkerülöm. És nagy szerelmem Olaszország. Imádom Róma macskaköveit róni és magamba szívni az ország illatait, hangulatát, kultúráját. Van mit tanulnunk tőlük: egyszerűen csak élvezik az életet, mindazt, ami körbeveszi őket és tényleg a legjobbat hozzák ki belőle.

Kíváncsi vagy a Héria Enamel ikonikus ékszereire, ruháira és képeire? Lapozd végig a galériát és csodálkozz rá te is ezekre a gyönyörűségekre!