JoyNapok logo
Elérhető az Éva legújabb száma
most JOY-napok kuponfüzettel!
0 nap 0 óra 0 perc

„Gyermekkorom mozijai állnak a legközelebb hozzám, nem is a történetük miatt, hanem a vetített történeteik okán.” – Interjú Ruprecht Károly, mozikutatóval

Borítókép: „Gyermekkorom mozijai állnak a legközelebb hozzám, nem is a történetük miatt, hanem a vetített történeteik okán.” – Interjú Ruprecht Károly, mozikutatóval Forrás: Ruprecht Károly
Ruprecht Károly mozikutató. Hosszú évek fáradhatatlan munkájával az összes, szám szerint 366 budapesti mozi történetét dokumentálta. Ha sikerül szponzort találni, még idén megjelenhet a kuriózumnak számító nagy mozilexikon. Naszvadi Judith interjúja.

Hogyan lett belőled mozikutató?

Valamikor a ’80-as évek közepén kaptam egy budapesti Mozitérképet, amelyben az akkor még működő mozik egy részét mutatták be. Én a 2010-es évek közepén elindultam e térkép alapján megnézni és fotókkal dokumentálni, hogy mi lett ezekből a mozikból. Miután egy nagyobb mennyiségű anyag összegyűlt, weblap formájában publikáltam a mozik átalakulását. Rengetegen reagáltak a mozis honlapomra, sok mozigépész, üzemvezető, még jegyszedők is, de sokkal többen voltak, akik egyszerűen csak a mozik szerelmesei voltak. Később többen is unszoltak, hogy miért csak a „korombeli” mozikkal foglalkozom, miért nem foglalkozom azokkal a filmvetítő helyekkel is, ahol a XIX. században a mozizás elkezdődött. Ezek után már a mozik régi képeit és történeteit is gyűjtöttem. Sokan segítették a munkámat, például a kerületi helytörténeti gyűjtemények, de magánemberek is.

Elkészült a mozilexikon kézirata. Mely mozikat mutatod be a könyvben?

A korábban web formátumban publikált anyag egyre növekedett, így már egyetlen ingyenes szerveren sem fért el. Ekkor keresett meg a szerzőtársam azzal, hogy őbenne már régebben megfogalmazódott egy budapesti mozilexikon összeállításának igénye, a munkát el is kezdte. Javasolta, hogy rakjuk össze a tudásunkat és legyek a lexikon társszerzője.

Az anyag jelenleg 366 budapesti mozi adatait, képeit és történetét tartalmazza. Jelenlegi tudásunk szerint 1896 óta (ez volt a magyarországi legelső magyar mozi megnyitásának éve) 2010-ig ennyi mozi volt Budapesten, ezt a 366 mozit mutatjuk be a lexikonban.

Emlékszel még a legelső mozis élményedre?

Nagyon sok mozis élményre emlékszem. Az elsők között szerepelt egy olasz vígjáték – bár ez nekem inkább traumatikus élmény volt – a Mi ketten egyedül! Ezt pont a sajnálatos októberi események idején láttuk a Honvéd moziban. De volt néhány nagyon kellemes emlékem a mozizásról, például a Riói kaland vagy A betörő Charlie Drake főszereplésével. A szovjet filmek közül a Viharok bolygójában szereplő robot mozgatta meg igazán a fantáziámat – ma is nagy rajongója vagyok a tudományos-fantasztikus műveknek.

Melyik mozi története áll a legközelebb hozzád?

Talán azok a filmvetítőhelyek, ahol elkezdték a műfajt meghonosítani hazánkban. Először is az Ikonográf volt az első magyar mozi, amelyet a Sziklai testvérek nyitottak meg az Andrássy út 41-ben, ez később a Népköztársaság útja 41. szám lett, ahol a kedvenc sörözöm, az Ádám söröző működött, na ebben a helyiségben volt az első magyar mozi. A másik a Kohn kávéház a Dob utcában, ez az épület – eltekintve a nyolcvanas években történő árkádosítástól – ma is ugyan az az épület, sőt a kávéház is ugyanaz, amiben 1896-ban filmvetítések voltak. Utoljára, de nem utolsósorban a Velence kávéházat említeném a mai Rákóczi úton, ahol a Tisza mozi fejezte be a pályafutását.

Gyermekkorom mozijai állnak a legközelebb hozzám, nem is a történetük miatt, hanem a vetített történeteik okán. Ábécérendben a következők: Alfa, Balaton, Csokonai, Nap, Otthon. Sajnos ma már egyik sem tölti be az eredeti funkcióját.

Itt szeretném elmondani az Éva magazin olvasóinak, hogy volt egy Éva mozink is. E mozi helyén volt a Fehér Gólya vendéglő, és ott volt az omnibusz végállomása is. A mozit 1937-ben Star néven nyitották meg, később a nagy nevettetőnek a nevére Stanre keresztelték át. Az Éva nevet 1942-ben kapta, és ezen a néven is szűnt meg 1995. április 23.-án!

Alkalmanként tematikus mozistákat is vezetsz a fővárosban. Mi alapján állítottad össze az útvonalat?

Eredetileg ez egy vállalkozásnak indult, de a járvánnyal együtt ez is elmúlt. Felkérésre szoktam mozisétákat tartani. Az útvonalat mindig a felkérőim igényeinek megfelelően szoktam összeállítani, előzetes megbeszélés alapján. De voltak már újságírók is, akik felkértek egy-egy mozi sétára. Ilyenkor egy általános mozi történelemmel kezdem a sétát, majd a kívánságnak megfelelően összeállítok egy kényelmes gyalogosan megtehető sétát.

Hogyan látod, melyik volt a fővárosi mozizás virágkora?

Több ilyen korszak is volt a mozizás történetében. Az első időszakban a film vetítése inkább vendégcsalogató volt, és a kávéházak alkalmazták ezt a fogást előszeretettel. Később jó üzletet látva, több vándor sátras mozi indult kimondottan csak szkeccs filmek vetítésére, ezután megépültek az első „filmszínházak”, ahol már egész estés néma filmeket is vetítettek, de a '20-30 években a hangos filmmel indult első virágzásának a mozizás. A huszadik század második felében szintén nagy volt a mozik látogatottsága. Ez a korszak a ’80-as évek végéig tartott, amikor megjelent a VHS.

Mennyiben más ma beülni egy moziba, mint mondjuk ötven éve?

Attól eltekintve, hogy ötven évvel ezelőtt nem mindig a filmnézés miatt ültünk be egy moziba – ezért is voltak a csengetések a filmvetítés vége előtt –, más volt a mozi. Akkoriban a nagyfilm és a Híradó között a szünetben artista számokat és más érdekességeket mutattak be. Például itt láttam először Rodolfót a búvészt, vagy Patakit a fejszámolót. A moziba menetelhez felkészültünk, vasárnap volt a moziba járás napja, szombaton dolgoztunk és suliba jártunk. Anyánk midig kiöltöztetett minket a mozi előtt, bementünk egy édesség boltba – érdekes, hogy majd mindegyik mozi közelében volt egy édességbolt – és cukorkát, meg drazsét vettünk. A szüleim az úgynevezett szabad sorban ültek, míg mi az első sorok egyikében. A filmek emlékeim szerint jórészt feliratosak voltak, csak néhány filmet szinkronizáltak.

Mikorra várható a kötet megjelenése?

Még néhány hónappal ezelőtt elképzelhető volt, hogy a Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára megjelenhet, de ezt áthúzta a járvány, a gazdasági helyzet. Néhány kiadó jelezte korábban, hogy szponzori segítséggel kiadható lenne a lexikon. Jelenleg itt tartunk: szponzorokat keresünk.

A szerzőről

Azt vallom, hogy minden pillanata és megnyilvánulása értékes az életnek. Meg azt is, hogy nehéz helyzetekben is meg lehet találni a fogódzókat, amelyek kisegítenek a gödör aljáról. Ilyen fogódzó lehet egy baráti beszélgetés, egy kellemes zene vagy éppen egy igazi, tartalmas szöveg elolvasása. Olyané, amely érzelmeket vált ki belőlünk, ami megérinti a bensőnket.

Az emberi dolgok érdekelnek. Legyenek nagyok vagy egészen aprók.

Ha Téged is, kövesd az oldalamat ITT!

Vagy írj nekem IDE!

Ha kíváncsi vagy a leghíresebb szinkronhangokra, amelyeket a mozikban is gyakran hallhatsz felcsendülni, görgess lejjebb a galériáért!