Praktizálsz, felnőttképzéseket viszel, könyvet írsz, színházi előadásokat rendezel. Ez két embernek is elegendő elfoglaltságot ad, nem hogy egynek. Ráadásul négygyermekes anyuka is vagy és a legkisebb gyermeked sérülten született.

Igaz, hogy négy gyermekem van, de a nagyok, Rebeka 30, Ráhel pedig 27 éves és már önálló életet élnek. A két kisebb él még velem. Szoktam mondani, hogy a legkisebb gyermekem a legfőbb spirituális tanítóm. Halmozottan sérült, súlyosan fogyatékos, de én nem szeretem ezt az orvosi definíciót, én inkább „kacifántos”, „sorsfordító” gyereknek nevezem.

Az ő születésével tapasztaltam meg, hogy valójában semmire sincs garancia, bármi megtörténhet. A terhességem 27. hetében derült ki, hogy a gyermekem, aki a pocakomban növekszik, nem egészséges, de akkor már nem lehetett semmit sem tenni. És hát mit kezd egy ilyen diagnózissal az ember akkor, amikor már nem tud változtatni? Három egészséges gyermekem után álmomban sem gondoltam, hogy a negyedik nem lesz az.

A sokk és a megrázkódtatás után, amit a sok, végül nem teljesen igazolódott diagnózis jelentett, elhatároztam, mindent megteszek ezért a pici életért. Nem szabad, hogy érezze a félelmeimet, hiszen az ő fejlődése, testi-lelki jólléte attól függ, hogy én hogyan tudom kezelni az érzéseimet, a szorongásomat és hogy tudok-e pozitívan kapcsolódni hozzá. Ezért mindig szeretettel és melegséggel gondoltam rá és úgy éreztem, szeretni fogom őt, bármilyennek is születik. Ezért egy idő után már ultrahangra sem mentem, mert olyan borzalmas, egymásnak gyakran ellentmondó diagnózisok születtek, hogy úgy döntöttem, erre nincs szükségem, hiszen úgysincs már jelentősége.

Milyen erőket fedeztél fel ekkor önmagadban és mennyire tudtad ezeket később is hasznosítani?

Abban az időszakban olyan túlélési stratégiákat dolgoztam ki, amelyek megedzették a lelki állóképességemet, de szerencsére az érzékenységemet nem veszítettem el. Ezek a megélések adták az alapját később számos előadásomnak is és arra ébredtem rá, hogy azok az erőforrások, amelyeket én saját magamban felfedeztem, másokban is ott vannak, csak fel kell ébreszteni őket. A hozzám fordulóknak abban segítettem, hogy megmutassam nekik, ők is rendelkeznek ezzel a hatalmas erővel, lelki rezilienciával.

A másik fontos megtapasztalás, ami a mai napig segít nekem a nehéz élethelyzetekben, az a tudatos jelenlét gyakorlása, ami rengeteg félelemtől és szorongástól képes megszabadítani.

Én már csak azt a hegyet akarom megmászni, ami éppen elém kerül, a távoliak még várhatnak.

És hogyan tud az ember tudatosan jelen lenni?

Erre van egy szakmai és egy személyes válaszom. A szakmai lényege, hogy arra figyelj, ami az adott pillanatban ott van körülötted; amit hallasz, látsz éppen, de segít az is, ha a légzésedre koncentrálsz. Vagy akár figyeld meg a saját gondolataidat és vedd észre, hogy valójában sokszor te magad teremted azokat a képzeteket, amelyektől félsz és szenvedsz. A magyar nyelv nagyon képszerűen kifejezi ezt, nem véletlenül erednek ugyanabból a szótőből a gond és a gondolkodás szavaink. Hajlamosak vagyunk addig csűrni-csavarni, bonyolítani az egyébként oly egyszerű dolgokat is, amíg azok valóban problémává növekednek. Csak azt nem vesszük észre, hogy mi növesztettük őket akkorára.

A nyugati pszichológia azt a megoldást kínálja, hogy gondolkozz pozitívan, keretezd át a gondolataidat, ne az üres, hanem a félig teli poharat nézd és igyekezz magadra is pozitívan gondolni! Ám szerintem ez nem mindig lehetséges. Nekem az segít, ha tudatosítom magamban, hogy ez csak egy gondolat a fejemben. A keleti megközelítés azt tanácsolja, hogy inkább a gondolkozáshoz való viszonyon változtassunk. Nem kell mindig komolyan venni, ami az elménkben zajlik. Kapjuk el a kis ördögöt a gondolatainkban!

A személyes válaszom a fentieken kívül kiegészül még egy tényezővel: az adás, az adni tudás csodálatos képességével, amiből mindannyian tudunk töltődni.

Ezek a felismerések a kisfiadnak is köszönhetők?

Részben igen. Amit tudtam az elmémmel, azt sokkal mélyebben, zsigeri szinten is megtapasztaltam vele. Végtelenül hálás vagyok érte és a kapcsolatunkért. Mellette tanultam meg igazán, mit jelent jelen lenni, adni és még oly sok minden mást is.

A kisfiam rosszullétei kapcsán jöttem rá, hogy igazából a saját ragaszkodásomtól szenvedek és egy rohama alatt jött a felismerés, hogy bármi is történjen, mi mint két lélek kapcsolódunk egymáshoz és ez felülírhatatlan.

Ember vagyok, aki jár egy utat, amelyet hol egy folyó, hol egy hegy szel ketté. Át kell kelni rajtuk és mindig segít, hogy tudom, mielőtt a következő hegyet meg kell másznom, mindig van egy fennsík, amin kicsit megpihenhetek és erőt gyűjthetek. És ha azt látom, hogy alattam is mászik valaki, tudom nyújtani a kezemet, hogy legalább odáig felsegítsem, ahol én tartok. És ez nagyon felemelő tud lenni.

A munkádban, az alkotásban mi a legfőbb hajtóerőd, inspirációd?

Az anyaság mindenképpen. Hétköznap folyamatosan pörgök, nagyon intenzív életet élek. Gyakran meg is kapom, hogy olyan vagyok, mint egy gyorsvonat. Ám amikor hazaérek a legkisebb gyermekemhez, teljes áthangolódáson megyek keresztül. A vele való együttlét egyben meditatív állapot is. Teljes ráhangolódás, mert bár nem beszél, de érzem minden egyes gondolatát, az érzéseit. Igazi szimbiózis van közöttünk.

Inspirál az is, hogy az ő jövőjével kezdjek valamit. Többek között azért is dolgozom ennyit, mert van egy álmom: szeretnék létrehozni egy olyan intézményt, amiben gondoskodnak róla, ha nekem erre már nem lesz lehetőségem, ahol őt biztonságban tudhatom a hozzá hasonló gyerekekkel együtt.

Hiszek abban, hogy az ember saját magát, a mikrokörnyezetét befolyásolni tudja, ezen keresztül pedig képes jobbá tenni a világot. A Szeretetkert projekt, a könyv, az applikáció és a színházi előadások is erről szólnak: szeretném továbbadni mindazt a tapasztalatot, amit én szakemberként és a saját párkapcsolatomban nőként megtapasztaltam. Az új könyvem, a Szeretetkertben önmagunkkal a belső szabadság felé a belső utazásainkról, a belső tájak felfedezéséről szól és arról, hogyan tudunk még mélyebbre menni önmagunkban.

Mit látsz mostanában a környezetedben? Miért olyan kiábrándultak, reményvesztettek az emberek? Miért érezzük kilátástalannak a jelen helyzetet?

Én is érzékelem, hogy hatalmas bizonytalanság van kívül. Már a covid megborította a biztonságérzetünket, ami valójában soha nem volt valódi biztonság, de legalább komfortzónában voltunk. Úgy tűnt, halad az élete mindenkinek egy bizonyos vágányon: elvégzi az iskolát, állást talál, megnősül, férjhez megy, gyermeke születik. Ám azzal nem számoltunk, hogy bármikor közbejöhet valami váratlan: először a covid, aztán a háború, majd a válság.

A covid behozta és tudatosította azt, hogy semmi sem biztos, minden, ami körülöttünk van múlandó és változó, de ezen még valahogy túllendültünk.

Hatalmas hullámok csapdosnak körülöttünk és ebben az élethelyzetben óhatatlanul elindulunk befelé és belső kapaszkodókat kezdünk keresni.

A drámai sebességgel átalakuló világunkban az állandó stressz és bizonytalanság mély nyomot hagyhat az emberi kapcsolatokon is. A Szeretetkert program: a könyv és az új applikáció miben segíthet a pároknak?

A szorongás gátolja a kommunikációt, márpedig a legtöbb kapcsolatot megmentheti, ha a felek őszintén beszélhetnek a problémáikról. A Szeretetkert párkapcsolati edukációs program, applikáció – amelyhez hasonló még nemzetközi szinten sem létezik - a párbeszédben és az önreflexióban tud segítséget nyújtani. Az alkalmazással feltérképezhetők a problémás területek, ezen kívül konkrét kézzel fogható, praktikus megoldásokat is ad a változtatáshoz, ahhoz, hogyan kommunikáljunk és hogyan kezeljük jól a konfliktusokat.

Ez a program a párkapcsolat – a Szeretetkert című könyvből már ismert - 17 területét méri fel. A két éven át fejlesztett applikációban szakemberek és korábbi párterápiák tapasztalatai ötvöződnek közérthető és könnyen elsajátítható módon. Az alkalmazás középpontjában egy szimbolikus kert áll, amelynek minden egyes területe a párkapcsolatok fontos elemeihez kötődik. A tó például a párunknak tartott tükör, a virágoskert a szeretetnyelv, a forrás a szexualitás, az ösvény a kommunikáció, a kert közepén álló fa pedig az énképünket jelenti.

Az applikációban pszichológusok által összeállított tesztek – a 17 terület felméréséhez 17 teszt- segítségével nézhetjük meg, milyen állapotban van a párkapcsolatunk. Részenként lehet haladni a kertben, egy alkalommal négy területet nézhetünk meg, nem lehet és nem is tanácsos egyszerre végigszáguldani az egész programon. Ha azt látjuk, hogy van olyan terület, ahol valami nem működik tökéletesen, akkor ahhoz ajánlunk egy programot. Ha valakinél kijön egy probléma, például a párkapcsolati kommunikáció ötös skálán csak hármas, akkor ahhoz kap egy komplett fejlesztő programot az applikáción keresztül, hogy hogyan tud ezen változtatni.

A kertben az önismereti előrehaladást írásos anyagok, előadások és videós jelenetekkel bemutatott megoldások támogatják. Utóbbiakban olyan ismert hazai színészeket láthatunk és hallhatunk, mint Schell Judit, Csőre Gábor, Balázsovits Edit, Hajdu Steve, Kálloy Molnár Péter, Pokorny Lia, Mucsi Zoltán. A Magyarországon egyedülálló alkalmazásban a felhasználók fejlődési folyamatukat a kapcsolat folyamatos felmérésével és egy naplóban követhetik nyomon.

Ha valaki elakad valahol és segítségre lenne szüksége, fordulhat hozzátok?

Természetesen, elakadás esetén fordulhat hozzánk bárki akár e-mailben, vagy bármelyik online felületünkön. Húsz éves tapasztalatot foglal magában ez az applikáció, a tudásunk legjavát nyújtjuk benne és valóban nagyon praktikus, könnyen követhető tanácsokat osztunk meg benne, de természetesen mindig örömmel segítünk.

Segítenek a Szeretetkert – Igen a nemek közt / Szeretetkert Youtube csatornánk videói és mini-sorozatai is. Van egy mini-sorozatunk „Hét lépcső a mennyországból” címmel arról, hogyan alakul ki a bántalmazás egy párkapcsolatban. Ebben nem magát a bántalmazást mutatjuk be, hanem azt, hogy mik azok az apró jelek, amelyekből észre lehet venni, bántalmazó kapcsolatban élünk. A másik mini-sorozatunk „Mi öli meg az intimást” címmel fut, arról szól, hogyan távolodunk el akaratlanul is a párunktól.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

A Szeretetkert könyv kapcsán készült színházi előadások folyamatos inspirációt és jó értelemben vett kihívást jelentenek, ezt szeretnénk tovább folytatni. Nincs két egyforma előadás, sok spontaneitás van bennük, a színészek – bár kapnak egy kis felkészítést - de alapvetően improvizálnak. A második felvonásban kijön valaki, aki hoz egy problémát. Soha nem tudjuk előre, hogy mit, azt játsszuk el, beszéljük át.

1-2 héten belül Schell Judit interpretációjában megjelenik a Szeretetkert hangoskönyv formában is.

Van egy kártyajátékunk is, amely az intimitás elmélyítéséhez, a beszélgetés megindításához ad segítséget, egymás mélységeinek a felfedezésére született. Ennek a kártyának egy mobilapplikációs változata is hamarosan meg fog jelenni. Készül az új könyvem is és persze rengeteg új ötletem van még, amikről egyelőre még nem beszélek, de a fejemben már körvonalazódtak. Legyen ez meglepetés!

Hírességek, akiknek sérült gyermeke van, de a világ összes pénzéért sem mondanának le róluk