A 4+3 szép új világa, avagy miért lenne jobb a 4 napos munkahét

Borítókép: A 4+3 szép új világa, avagy miért lenne jobb a 4 napos munkahét Forrás: Éva magazin / Unsplash
Meglehet, hogy az ötnapos munkahét és a 9-től 5-ig terjedő munkaidő csak egy elavult elképzelés, ami még az 50-es évekből maradt ránk, és amely a munkavállalók kiégéséhez, csökkent teljesítményhez és akár depresszióhoz is vezethet. Elmúltak azok az idők, amikor az alkalmazottak jól bírták ezt a rutint: manapság egyrészt megszaporodott az egyéb teendőink sora, másrészt a többség ki van éhezve a munka és a magánélet közötti egyensúlyra.

Március 18-tól már megvásárolható a 2023-as tavaszi Éva magazin! Ha legközelebb szeretnéd, hogy rögtön postaládádba érkezzen kedvenc magazinod, akkor fizess elő rá ITT!

Digitálisan is megszerezheted a legfrissebb, de akár régebbi számainkat is, ezt ITT teheted meg!

Tanulmányok szerint a rugalmas munkabeosztás nagyobb teljesítmény re ösztönzi a munkavállalókat, a vállalatok számára pedig verseny előnyt jelent, hiszen könnyebben vonzzák be és tartják meg a tehetségeket. Globálisan Izland volt az első ország, ahol átálltak a négynapos munkahétre, de a világjárvány után Belgium, Spanyolország, Írország, Skócia, az Egyesült Királyság, az Egyesült Arab Emírségek és még Japán is lehetőséget adott a vállalatoknak, hogy bevezessék a négynapos munkahetet. A modell pedig bizonyítottan működik.

Izland élen járt a négynapos munkahét bevezetésében. A kísérletek, amelyekben a dolgozók rövidebb munkaidőért ugyanannyi fizetést kaptak, 2015 és 2019 között zajlottak, 2500 munkavállaló, azaz a dolgozó lakosság körülbelül 1 százalékának a bevonásával. Mivel a kutatások azt mutatták, hogy a termelékenység a legtöbb munkahelyen változatlan maradt vagy javult, ez arra késztette a szakszervezeteket, hogy újratárgyalják a munkafeltételeket, így jelenleg az izlandi munkaerő többsége rövidített munkaidőben ugyanazért a fizetésért dolgozik. A munkavállalók arról számoltak be, hogy kevésbé érzik magukat stresszesnek, nincsenek úgy kitéve a fásultságnak és a ki égésnek, s javult az egészségi állapotuk a munka és a magánélet köz ti egyensúlynak köszönhetően. Továbbá kiemelték, hogy több idejük van a családjukra, a hobbijukra és a háztartási feladatok elvégzésére.

Will Stronge, az Autonomy brit thinktank kutatási igazgatója, aki részt vett az adatok elemzésében, így nyilatkozott: „A tanulmány azt mutatta, hogy a kísérlet minden tekintetben el söprő sikernek bizonyult. Az emberek arról számoltak be, hogy jobban kötődnek a munkájukhoz és határozottan értékelik azt, hogy több idejük van. Ez is azt mutatja, hogy a közszféra megérett a rövidebb munkahét re és Izland példájából más kormányok is tanulhatnak.” Gudmundur Haraldsson, az Alda, a Fenntartható Demokráciáért Egyesület kutatója is hasonló véleményen van: „Az izlandi rövidített munkaidő nemcsak azt példázza jól, hogy elég kevesebbet dolgozni a modern időkben, hanem azt is, hogy az ilyesfajta progresszív változás lehetséges.”

A négynapos munkahét hatására a dolgozók kevésbé érzik magukat stresszesnek, fásultnak és kiégettnek.

A tanulmányban részt vevő szülők arról számoltak be, hogy a reggeleik kevésbé voltak hektikusak, sok férfi állította azt is, hogy több házimunkát vállalt át a társától. A munkaadók eközben azt tapasztalták, hogy az emberek ke vesebb betegszabadságot igényeltek és energikusabban dolgoztak. A kutatók által meg kérdezett dolgozók közül többen azt mondták, hogy kevesebb időt fecsérelnek el kávészünettel vagy felesleges értekezletekkel, ha egy személyes találkozó helyett az e-mail is működik, azzal rengeteg időt nyernek más tevékenységekre. Nem mindenki élt a heti három szabadnappal, voltak, akik inkább kevesebb óraszámban dolgoztak heti öt nap, mert ez könnyítette meg a gyerekek körüli napi logisztikát. A tapasztalatok annyira pozitívak voltak, hogy mára Izland munkaképes lakosságának 86 százaléka dolgozik csökkentett óra számban vagy négynapos munkarend szerint.

A folytatás és a teljes cikk a már kapható 2023-as tavaszi Éva magazinban olvasható!